- Greek-English Dictionary

Ancient Greek-English Dictionary Language

εὔφημος?

First/Second declension Adjective; Transliteration: euphēmos

Principal Part: εὔφημος εὔφημος εὔφημον

Structure: εὐφημ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: φήμη

Sense

  1. uttering sound of good omen
  2. abstaining from inauspicious words

Declension

First/Second declension

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ὁ μὲν ταῦτα ἂν εἴποι πρός γε τὸ εὐφημότατον ἐξηγούμενος τὸ εἰρημένον. (Lucian, Prometheus es in verbis 7:2)
  • ἔτι δὲ ὁ μὲν χαῖρε εἰπὼν μόνον εὐφήμῳ τῇ ἀρχῇ ἐχρήσατο, καὶ ἔστιν εὐχὴ το πρᾶγμα, ὁ δὲ ὑγιαίνειν παρακελευόμενος καὶ χρήσιμόν τι δρᾷ καὶ ὑπομιμνήσκει τῶν πρὸς τὸ ὑγιαίνειν συντελούντων, καὶ οὐ συνεύχεται μόνον, ἀλλὰ καὶ παραγγέλλει. (Lucian, Pro lapsu inter salutandum 24:1)
  • οὐκοῦν ἄλλην μὲν οὐδεμίαν τῶν ἐν τῇ πόλει γυναῖκα ἔχεις εἰπεῖν, ᾗτινι ἐγὼ τούτων αἴτιός εἰμι, περὶ ἧς δὲ νῦν τὴν κατηγορίαν πεποίησαι, πότερα ᾤου προσήκειν συνοικεῖν ἐκδεδομένην Χαρίππῳ, ἑνὶ τῶν πολιτῶν, ἢ ἀνέκδοτον ἔνδον καταγηράσκειν, ἣ εὐθὺς ἐξεδόθη τάλαντον ἀργυρίου προσθέντος αὐτῇ Εὐφήμου, δηλονότι οὐ διὰ πονηρίαν, ἀλλὰ δι ἐπιείκειαν· (Hyperides, Speeches, 20:1)
  • Ἀριστίων, ἐφ οὗ τὸ συμπόσιον ὑπόκειται συνηγμένον, πρὸ τεσσάρων ἐτῶν Εὐφήμου πρότερος ἦρξεν, καθ ὃν Πλάτων τὰ Ἀγάθωνος νικητήρια γέγραφεν, ἐν οἷς Παυσανίας τὰ περὶ τῶν ἐρωτικῶν διεξέρχεται. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 5, book 5, chapter 56 3:4)
  • ὁ μὲν γὰρ ἐπὶ ἄρχοντος Εὐφήμου στεφανοῦται Ληναίοις, Πλάτων δὲ γεννᾶται ἐπὶ Ἀπολλοδώρου τοῦ μετ Εὐθύδημον ἄρξαντος: (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 5, book 5, chapter 573)
  • σὺ δ᾿ εἴτε τὴν γνώμην σκέψαιο, πάνυ εὔνουν εὑρήσεις, εἴτε τὴν γλῶτταν, εὔφημος καὶ αὐτή. (Lucian, Pro lapsu inter salutandum 32:6)
  • εὔφημος πᾶς ἔστω λαός, στόμα συγκλῄσας: (Aristophanes, Thesmophoriazusae, Prologue, anapests1)
  • εὔφημος ἴσθι: (Euripides, episode, iambic14)
  • δύο δὲ καὶ ὀγδοήκοντα βιώσας ἔτη μετήλλαξεν ἐπὶ Θεοφίλου τοῦ μετὰ Καλλίμαχον, ὅς ἐστιν ὀγδοηκοστὸς καὶ δεύτερος, ἀπὸ δὲ Ἀπολλοδώρου καὶ τῆς Πλάτωνος γενέσεως τεσσαρεσκαιδέκατός ἐστιν ἄρχων Εὔφημος, ἐφ οὗ τὰ ἐπινίκια Ἀγάθωνος ἑστιῶνται. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 5, book 5, chapter 574)
  • Εὔφημος. (Andocides, Speeches, 84:12)

Synonyms

  1. uttering sound of good omen

Related

명사

형용사

동사

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION