Κάρ
Third declension Noun; Masculine
Transliteration:
Principal Part:
Κάρ
Καρός
Structure:
Καρ
(Stem)
Sense
- an inhabitant of Caria; a Carian
Declension
Third declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἐνθένδε ἐσ Καρῶν λιμένα ὀγδοήκοντα καὶ ἑκατόν· (Arrian, Periplus Ponti Euxini, chapter 24 5:3)
- ἀπὸ δὲ Καρῶν λιμένοσ ἐσ Τετρισιάδα στάδιοι εἴκοσι καὶ ἑκατόν. (Arrian, Periplus Ponti Euxini, chapter 24 5:5)
- οἱ λοιποὶ δὲ τὸ ψυχροβαφὲσ κάρα δελφινίσαντεσ παρένεον ὑποβρύχιοι θαυμασίωσ. (Lucian, Lexiphanes, (no name) 5:3)
- σωθήσομαί γε καὶ κτανὼν Ὀδυσσέωσ οἴσω κάρα σοι ‐ σύμβολον δ’ ἔχων σαφὲσ φήσεισ Δόλωνα ναῦσ ἐπ’ Ἀργείων μολεῖν ‐ ἢ παῖδα Τυδέωσ· (Euripides, Rhesus, episode, iambic 1:13)
- βίον δ’ ἐπαιτῶν εἱρ͂π’ ἀγύρτησ τισ λάτρισ, ψαφαρόχρουν κάρα πολυπινέσ τ’ ἔχων· (Euripides, Rhesus, choral, antistrophe 12)
- Ὦ Κάρ, ἐπὶ τίνι μέγα φρονεῖσ καὶ πάντων ἡμῶν προτιμᾶσθαι ἀξιοῖσ; (Lucian, Dialogi mortuorum, 1:1)
- εἰ δὲ δοῦλόσ ἐστι καὶ Κὰρ ὥσπερ Ἐξηκεστίδησ, φυσάτω πάππουσ παρ’ ἡμῖν, καὶ φανοῦνται φράτερεσ. (Aristophanes, Birds, Parabasis, epirrheme6)
- ὁ δὲ πλεῖστα τούτων κεκτημένοσ ἐδόκει μακάριόσ τισ εἶναι καὶ θεοφιλὴσ ἀνήρ, εἴτε Φρὺξ ἦν εἴτε Κὰρ τοῦ Δόλωνοσ ἀγεννέστεροσ καὶ τοῦ Πριάμου βαρυποτ μότεροσ· (Plutarch, Bruta animalia ratione uti, chapter, section 6 7:1)
- καὶ δὴ π’ίκουροσ ὥστε Κὰρ κεκλήσομαι. (Unknown, Elegy and Iambus, Volume II, , 23)
- Κλεόβουλοσ Εὐαγόρου Λίνδιοσ, ὡσ δὲ Δοῦρισ, Κάρ· (Unknown, Elegy and Iambus, Volume I, , 1)