Ancient Greek-English Dictionary Language

παμπόνηρος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: παμπόνηρος παμπόνηρον

Structure: παμπονηρ (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. all-depraved, thoroughly knavish, very ill

Examples

  • οὐδ’ αὖθισ αὖ σε σκώψεται Παύσων ὁ παμπόνηροσ Λυσίστρατόσ τ’ ἐν τἀγορᾷ, Χολαργέων ὄνειδοσ, ὁ περιαλουργὸσ τοῖσ κακοῖσ, ῥιγῶν τε καὶ πεινῶν ἀεὶ πλεῖν ἢ τριάκονθ’ ἡμέρασ τοῦ μηνὸσ ἑκάστου. (Aristophanes, Acharnians, Choral, strophe 41)
  • Γοργόνα αὐτὸν ἡ παμπόνηροσ, φίλη δοκοῦσα εἶναι, ἀπέσπασεν ἀπ̓ ἐμοῦ ὑπελθοῦσα. (Lucian, Dialogi meretricii, 1:5)
  • ἔστι δ’ οὐ μόνον πονηρόσ, οὐ γὰρ οὐδ’ ἂν ᾐσθόμην, οὐδὲ παμπόνηροσ, ἀλλὰ καὶ προσεξηύρηκέ τι. (Aristotle, Parabasis, epirrheme6)
  • ὢ παμπόνηροσ, οἷ’ ἄρ’ ἐφενακιζόμην ὑπ’ αὐτοῦ. (Aristophanes, Frogs, Agon, Epirrheme11)
  • ὁ δὲ παμπόνηροσ ἄνθρωποσ καὶ θεοῖσ ἐχθρὸσ καὶ βάσκανοσ ὄντωσ ποῖόσ τισ ἂν εἰή πρὸσ θεῶν; (Demosthenes, Speeches 11-20, 174:4)

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION