Ancient Greek-English Dictionary Language

φωσφόρος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: φωσφόρος φωσφόρος φωσφόρον

Structure: φωσφορ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: fe/rw

Sense

  1. That which brings light, light bearing
  2. torch bearing (often as an epithet of a god or priestess)

Examples

  • πανοῦργοσ εἶ νὴ τὴν Ἑκάτην τὴν φωσφόρον. (Aristophanes, Thesmophoriazusae, Episode13)
  • εἴ τἄρα νὴ τὴν Φωσφόρον τὴν χεῖρ’ ἄκραν ταύτῃ προσοίσεισ, κύαθον αἰτήσεισ τάχα. (Aristophanes, Lysistrata, Episode 1:1)
  • ἀλλὰ νὴ τὴν Φωσφόρον ἔγωγ’ ἀποδείρασ’ αὐτίκα μάλ’ ἀνέρχομαι. (Aristophanes, Lysistrata, Episode31)
  • ὅ τι γὰρ ἐνιαυτὸσ τέκοι κάλλιστον, ηὔξω φωσφόρῳ θύσειν θεᾷ. (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode 1:7)
  • κύκλοσ δὲ πανσέληνοσ ἠκόντιζ’ ἄνω μηνὸσ διχήρησ, Υἅδεσ τε, ναυτίλοισ σαφέστατον σημεῖον, ἥ τε φωσφόροσ Εὥσ διώκουσ’ ἄστρα. (Euripides, Ion, episode 2:9)
  • ἔγειρε φλογέασ λαμπάδασ ἐν χερσὶ γὰρ ἥκει τινάσσων, Ιἄκχ’ ὦ Ιἄκχε, νυκτέρου τελετῆσ φωσφόροσ ἀστήρ. (Aristophanes, Frogs, Parodos, antistrophe 11)
  • οὗτοι τῆσ πατρίδοσ ἡμῶν ὁρ́οι εἰσί, καὶ οὐδεὶσ οὔτε φυγὰσ ἐν τούτοισ οὔτε ξένοσ οὔτ’ ἀλλοδαπόσ, ὅπου ταὐτὸ πῦρ ὕδωρ ἀήρ, ἄρχοντεσ οἱ αὐτοὶ καὶ διοικηταὶ καὶ πρυτάνεισ, ἥλιοσ σελήνη φωσφόροσ· (Plutarch, De exilio, section 5 7:3)
  • "ὡσ, εἴ γε πάντα δεῖ ταῖσ κατὰ φύσιν ῥοπαῖσ χρῆσθαι καὶ φέρεσθαι καθ’ ὃ πέφυκε, μήθ’ ἥλιοσ κυκλοφορείσθω μήτε φωσφόροσ; (Plutarch, De faciae quae in orbe lunae apparet, section 135)
  • "κόρη δὲ καὶ Φερσεφόνη κέκληται τὸ μὲν ὡσ φωσφόροσ οὖσα,. (Plutarch, De faciae quae in orbe lunae apparet, section 27 2:3)

Synonyms

  1. That which brings light

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION