Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀλήθω

Non-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἀλήθω

Structure: ἀλήθ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: = a)le/w, Anth.

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀλήθω ἀλήθεις ἀλήθει
Dual ἀλήθετον ἀλήθετον
Plural ἀλήθομεν ἀλήθετε ἀλήθουσιν*
SubjunctiveSingular ἀλήθω ἀλήθῃς ἀλήθῃ
Dual ἀλήθητον ἀλήθητον
Plural ἀλήθωμεν ἀλήθητε ἀλήθωσιν*
OptativeSingular ἀλήθοιμι ἀλήθοις ἀλήθοι
Dual ἀλήθοιτον ἀληθοίτην
Plural ἀλήθοιμεν ἀλήθοιτε ἀλήθοιεν
ImperativeSingular ά̓ληθε ἀληθέτω
Dual ἀλήθετον ἀληθέτων
Plural ἀλήθετε ἀληθόντων, ἀληθέτωσαν
Infinitive ἀλήθειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀληθων ἀληθοντος ἀληθουσα ἀληθουσης ἀληθον ἀληθοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀλήθομαι ἀλήθει, ἀλήθῃ ἀλήθεται
Dual ἀλήθεσθον ἀλήθεσθον
Plural ἀληθόμεθα ἀλήθεσθε ἀλήθονται
SubjunctiveSingular ἀλήθωμαι ἀλήθῃ ἀλήθηται
Dual ἀλήθησθον ἀλήθησθον
Plural ἀληθώμεθα ἀλήθησθε ἀλήθωνται
OptativeSingular ἀληθοίμην ἀλήθοιο ἀλήθοιτο
Dual ἀλήθοισθον ἀληθοίσθην
Plural ἀληθοίμεθα ἀλήθοισθε ἀλήθοιντο
ImperativeSingular ἀλήθου ἀληθέσθω
Dual ἀλήθεσθον ἀληθέσθων
Plural ἀλήθεσθε ἀληθέσθων, ἀληθέσθωσαν
Infinitive ἀλήθεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀληθομενος ἀληθομενου ἀληθομενη ἀληθομενης ἀληθομενον ἀληθομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • καὶ ἐκράτησαν αὐτὸν οἱ ἀλλόφυλοι καὶ ἐξέκοψαν τοὺσ ὀφθαλμοὺσ αὐτοῦ. καὶ κατήνεγκαν αὐτὸν εἰσ Γάζαν καὶ ἐπέδησαν αὐτὸν ἐν πέδαισ χαλκείαισ, καὶ ἦν ἀλήθων ἐν οἴκῳ τοῦ δεσμωτηρίου. (Septuagint, Liber Iudicum 16:21)
  • ἕνα δὲ καὶ αὐτὸσ εἶδον, ὃσ καὶ γευσάμενοσ τῶν παρ’ ἐκείνοισ κακῶν, ἐπειδὴ τάχιστα λόγων ἀληθῶν ἐπήκουσεν, ἀμεταστρεπτὶ φεύγων ὡσ αὐτὸν ἀφίκετο καὶ δῆλοσ ἦν ῥᾷον διακείμενοσ. (Lucian, Nigrinus, Nigrinou Fiaosofia 28:3)
  • καὶ μόνη σοι αὕτη πιστὴ καὶ βέβαιοσ ἐλπὶσ ἐπὶ τὴν ἀλήθειάν τε καὶ εὑρ́εσιν αὐτῆσ, άλλη δὲ οὐδ̓ ἡτισοῦν ἢ τὸ κρίνειν δύνασθαι καὶ χωρίζειν ἀπὸ τῶν ἀληθῶν τὰ ψευδῆ ὑπάρχειν σοι καὶ κατὰ τοὺσ ἀργυρογνώμονασ διαγιγνώσκειν ἅ τε δόκιμα καὶ ἀκίβδηλα καὶ ἃ παρακεκομμένα, καὶ εἴ ποτε τοιαύτην τινὰ δύναμιν καὶ τέχνην πορισάμενοσ ᾔεισ ἐπὶ τὴν ἐξέτασιν τῶν λεγομένων· (Lucian, 140:1)
  • "ἣτισ ἂν ψυχὴ συνοπαδὸσ γενομένη κατίδῃ τι τῶν ἀληθῶν, μέχρι τῆσ ἑτέρασ περιόδου εἶναι ἀπήμονα· (Plutarch, De fato, section 4 10:4)
  • οὐ ῥητορικὴν θεωρίαν ἐχούσασ ἀλλὰ διαλεκτικήν, ὡσ ἴσασιν οἱ τὰσ βύβλουσ ἀνεγνωκότεσ, ὑπὲρ ἀξιωμάτων συντάξεωσ ἀληθῶν τε καὶ ψευδῶν καὶ δυνατῶν καὶ ἀδυνάτων ἐνδεχομένων τε καὶ μεταπιπτόντων καὶ ἀμφιβόλων καὶ ἄλλων τινῶν τοιουτοτρόπων, οὐδεμίαν οὔτ’ ὠφέλειαν οὔτε χρείαν τοῖσ πολιτικοῖσ λόγοισ συμβαλλομένασ εἰσ γοῦν ἡδονὴν καὶ κάλλοσ ἑρμηνείασ, ὧν δεῖ στοχάζεσθαι τὴν σύνθεσιν· (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 461)

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION