Ancient Greek-English Dictionary Language

ἄπταιστος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: ἄπταιστος ἄπταιστη ἄπταιστον

Structure: ἀ (Prefix) + πταιστ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: ptai/w

Sense

  1. not stumbling, less apt to stumble

Examples

  • ἐπειδὰν δὲ ὁ χρόνοσ ἀξιόλογοσ προσελθὼν τύπουσ ἰσχυροὺσ αὐτῶν ἐν ταῖσ ψυχαῖσ ἡμῶν ἐμποιήσῃ, τότε ἀπὸ τοῦ ῥᾴστου δρῶμεν αὐτὰ καὶ πᾶν ὅ τι ἂν ἐπιδῷ τισ βυβλίον ἀπταίστῳ διερχόμεθα ἕξει τε καὶ τάχει . (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 2581)
  • ταῦτα καὶ τὰ τοιαῦτ’ εἰπὼν ἐξαίφνησ ἀπταίστῳ καὶ σαφεῖ τῷ στόματι τελευτῶν ἀναπηδήσασ ἀπῄει καταλιπὼν ἡμᾶσ ὡσ οὐδὲ πιθανῆσ τινοσ ἀντιλογίασ εὐπορῆσαι δυναμένουσ. (Galen, On the Natural Faculties., , section 1320)

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION