πτωχός
Second declension Noun; Masculine
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
πτωχός
πτωχοῦ
Structure:
πτωχ
(Stem)
+
ος
(Ending)
Sense
- beggar; one who crouches and cringes
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἐν γὰρ ταύταισ ταῖσ ἡμέραισ ἀνεπαύσαντο οἱ Ἰουδαῖοι ἀπὸ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν καὶ τὸν μῆνα, ἐν ᾧ ἐστράφη αὐτοῖσ ἀπὸ πένθουσ εἰσ χαρὰν καὶ ἀπὸ ὀδύνησ εἰσ ἀγαθὴν ἡμέραν, ἄγειν ὅλον ἀγαθὰσ ἡμέρασ γάμων καὶ εὐφροσύνησ, ἐξαποστέλλοντασ μερίδασ τοῖσ φίλοισ καὶ τοῖσ πτωχοῖσ. (Septuagint, Liber Esther 9:22)
- ὃσ δίδωσι πτωχοῖσ, οὐκ ἐνδεηθήσεται, ὃσ δὲ ἀποστρέφει τὸν ὀφθαλμὸν αὐτοῦ, ἐν πολλῇ ἀπορίᾳ ἔσται. (Septuagint, Liber Proverbiorum 28:28)
- ΠΝΕΥΜΑ Κυρίου ἐπ̓ ἐμέ, οὗ εἵνεκεν ἔχρισέ με. εὐαγγελίσασθαι πτωχοῖσ ἀπέσταλκέ με, ἰάσασθαι τοὺσ συντετριμένουσ τὴν καρδίαν, κηρύξαι αἰχμαλώτοισ ἄφεσιν καὶ τυφλοῖσ ἀνάβλεψιν, (Septuagint, Liber Isaiae 61:1)
- Χιωνίδησ Πτωχοῖσ· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 3, book 3, chapter 89 3:5)
- τοῖσ πτωχοῖσ ὁ χρόνοσ ἐστὶ θεόσ. (Unknown, Greek Anthology, Volume IV, book 10, chapter 1035)