Ancient Greek-English Dictionary Language

ἄγραφος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: ἄγραφος ἄγραφος ἄγραφον

Structure: ἀ (Prefix) + γραφ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: gra/fw

Sense

  1. unwritten
  2. Not registered, not recorded

Examples

  • ἐπεὶ δὲ τῶν δικαίων καὶ τῶν ἀδίκων ἦν δύο εἴδη τὰ μὲν γὰρ γεγραμμένα τὰ δ’ ἄγραφα, περὶ ὧν μὲν οἱ νόμοι ἀγορεύουσιν εἴρηται, τῶν δ’ ἀγράφων δύο ἔστιν εἴδη· (Aristotle, Rhetoric, Book 1, chapter 13 11:1)
  • γεγραμμένων δ’ ἢ ἀγράφων, οὐδὲν ἂν δόξειε διαφέρειν, οὐδὲ δι’ ὧν εἷσ ἢ πολλοὶ παιδευθήσονται, ὥσπερ οὐδ’ ἐπὶ μουσικῆσ ἢ γυμναστικῆσ καὶ τῶν ἄλλων ἐπιτηδευμάτων. (Aristotle, Nicomachean Ethics, Book 10 146:1)
  • οὗτοι οἱ δέκα ἄνδρεσ συγγράψαντεσ νόμουσ ἔκ τε τῶν Ἑλληνικῶν νόμων καὶ τῶν παρὰ σφίσιν αὐτοῖσ ἀγράφων ἐθισμῶν προὔθηκαν ἐν δέκα δέλτοισ τῷ βουλομένῳ σκοπεῖν, δεχόμενοι πᾶσαν ἐπανόρθωσιν ἰδιωτῶν καὶ πρὸσ τὴν κοινὴν εὐαρέστησιν ἀπευθύνοντεσ τὰ γραφέντα. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 10, chapter 57 7:1)

Synonyms

  1. unwritten

  2. Not registered

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION