Ancient Greek-English Dictionary Language

τέταρτος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: τέταρτος τέταρτη τέταρτον

Structure: τεταρτ (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. (ordinal) fourth
  2. (in neuter, τὸ τέταρτον, as an adverb) fourthly
  3. (elliptically for τέταρτος μέρος ‎(méros)) fourth, quarter

Examples

  • εἶτ’ ἐκ τῶν τρίτων, πλὴν οὐ πᾶσιν ἐπάναγκεσ ἦν τοῖσ ἐκ τῶν τρίτων ἢ τετάρτων, ἐκ δὲ τοῦ τετάρτου μόνοισ ἐπάναγκεσ τοῖσ πρώτοισ καὶ τοῖσ δευτέροισ· (Aristotle, Politics, Book 2 127:1)
  • τῶν δὲ τετάρτων Ἐλάσιππον μὲν τὸν πρότερον, Μήστορα δὲ τὸν ὕστερον· (Plato, Hippias Major, Hippias Minor, Ion, Menexenus, Cleitophon, Timaeus, Critias, Minos, Epinomis, 57:1)
  • τῶν δὲ τετάρτων ἦρχε Πολύξεινοσ θεοειδὴσ υἱὸσ Ἀγασθένεοσ Αὐγηϊάδαο ἄνακτοσ. (Homer, Iliad, Book 2 58:4)
  • τῶν δὲ τετάρτων ἦρχεν ἐὺ̈σ πάϊσ Ἀγχίσαο Αἰνείασ, ἅμα τῷ γε δύω Ἀντήνοροσ υἱε͂ Ἀρχέλοχόσ τ’ Ἀκάμασ τε μάχησ εὖ εἰδότε πάσησ. (Homer, Iliad, Book 12 7:6)

Synonyms

  1. fourth

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION