- Greek-English Dictionary

Ancient Greek-English Dictionary Language

πλήσσω?

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration: plēssō

Principal Part: πλήσσω πλήξω ἔπληξα πέπληγα πέπληγμαι ἐπλήγην

Structure: πλήσς (Stem) + ω (Ending)

Etym.: πέπηγα is used as pass. in late writers

Sense

  1. to strike, smite
  2. (with accusative) I strike an object into motion
  3. I stamp
  4. I sting

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πλήσσω πλήσσεις πλήσσει
Dual πλήσσετον πλήσσετον
Plural πλήσσομεν πλήσσετε πλήσσουσι(ν)
SubjunctiveSingular πλήσσω πλήσσῃς πλήσσῃ
Dual πλήσσητον πλήσσητον
Plural πλήσσωμεν πλήσσητε πλήσσωσι(ν)
OptativeSingular πλήσσοιμι πλήσσοις πλήσσοι
Dual πλήσσοιτον πλησσοίτην
Plural πλήσσοιμεν πλήσσοιτε πλήσσοιεν
ImperativeSingular πλήσσε πλησσέτω
Dual πλήσσετον πλησσέτων
Plural πλήσσετε πλησσόντων, πλησσέτωσαν
Infinitive πλήσσειν
Participle MasculineFeminineNeuter
πλησσων πλησσοντος πλησσουσα πλησσουσης πλησσον πλησσοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πλήσσομαι πλήσσει, πλήσσῃ πλήσσεται
Dual πλήσσεσθον πλήσσεσθον
Plural πλησσόμεθα πλήσσεσθε πλήσσονται
SubjunctiveSingular πλήσσωμαι πλήσσῃ πλήσσηται
Dual πλήσσησθον πλήσσησθον
Plural πλησσώμεθα πλήσσησθε πλήσσωνται
OptativeSingular πλησσοίμην πλήσσοιο πλήσσοιτο
Dual πλήσσοισθον πλησσοίσθην
Plural πλησσοίμεθα πλήσσοισθε πλήσσοιντο
ImperativeSingular πλήσσου πλησσέσθω
Dual πλήσσεσθον πλησσέσθων
Plural πλήσσεσθε πλησσέσθων, πλησσέσθωσαν
Infinitive πλήσσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πλησσομενος πλησσομενου πλησσομενη πλησσομενης πλησσομενον πλησσομενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πλήξω πλήξεις πλήξει
Dual πλήξετον πλήξετον
Plural πλήξομεν πλήξετε πλήξουσι(ν)
OptativeSingular πλήξοιμι πλήξοις πλήξοι
Dual πλήξοιτον πληξοίτην
Plural πλήξοιμεν πλήξοιτε πλήξοιεν
Infinitive πλήξειν
Participle MasculineFeminineNeuter
πληξων πληξοντος πληξουσα πληξουσης πληξον πληξοντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πλήξομαι πλήξει, πλήξῃ πλήξεται
Dual πλήξεσθον πλήξεσθον
Plural πληξόμεθα πλήξεσθε πλήξονται
OptativeSingular πληξοίμην πλήξοιο πλήξοιτο
Dual πλήξοισθον πληξοίσθην
Plural πληξοίμεθα πλήξοισθε πλήξοιντο
Infinitive πλήξεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πληξομενος πληξομενου πληξομενη πληξομενης πληξομενον πληξομενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πληγήσομαι πληγήσῃ πληγήσεται
Dual πληγήσεσθον πληγήσεσθον
Plural πληγησόμεθα πληγήσεσθε πληγήσονται
OptativeSingular πληγησοίμην πληγήσοιο πληγήσοιτο
Dual πληγήσοισθον πληγησοίσθην
Plural πληγησοίμεθα πληγήσοισθε πληγήσοιντο
Infinitive πληγήσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πληγησομενος πληγησομενου πληγησομενη πληγησομενης πληγησομενον πληγησομενου

Imperfect tense

Aorist tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἔπληξα ἔπληξας ἔπληξε(ν)
Dual ἐπλήξατον ἐπληξάτην
Plural ἐπλήξαμεν ἐπλήξατε ἔπληξαν
SubjunctiveSingular πλήξω πλήξῃς πλήξῃ
Dual πλήξητον πλήξητον
Plural πλήξωμεν πλήξητε πλήξωσι(ν)
OptativeSingular πλήξαιμι πλήξαις πλήξαι
Dual πλήξαιτον πληξαίτην
Plural πλήξαιμεν πλήξαιτε πλήξαιεν
ImperativeSingular πλήξον πληξάτω
Dual πλήξατον πληξάτων
Plural πλήξατε πληξάντων
Infinitive πλήξαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πληξας πληξαντος πληξασα πληξασης πληξαν πληξαντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπληξάμην ἐπλήξω ἐπλήξατο
Dual ἐπλήξασθον ἐπληξάσθην
Plural ἐπληξάμεθα ἐπλήξασθε ἐπλήξαντο
SubjunctiveSingular πλήξωμαι πλήξῃ πλήξηται
Dual πλήξησθον πλήξησθον
Plural πληξώμεθα πλήξησθε πλήξωνται
OptativeSingular πληξαίμην πλήξαιο πλήξαιτο
Dual πλήξαισθον πληξαίσθην
Plural πληξαίμεθα πλήξαισθε πλήξαιντο
ImperativeSingular πλήξαι πληξάσθω
Dual πλήξασθον πληξάσθων
Plural πλήξασθε πληξάσθων
Infinitive πλήξεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πληξαμενος πληξαμενου πληξαμενη πληξαμενης πληξαμενον πληξαμενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπλήγην ἐπλήγης ἐπλήγη
Dual ἐπλήγητον ἐπληγήτην
Plural ἐπλήγημεν ἐπλήγητε ἐπλήγησαν
SubjunctiveSingular πλήγω πλήγῃς πλήγῃ
Dual πλήγητον πλήγητον
Plural πλήγωμεν πλήγητε πλήγωσι(ν)
OptativeSingular πληγείην πληγείης πληγείη
Dual πληγείητον πληγειήτην
Plural πληγείημεν πληγείητε πληγείησαν
ImperativeSingular πλήγητι πληγήτω
Dual πλήγητον πληγήτων
Plural πλήγητε πληγέντων
Infinitive πληγῆναι
Participle MasculineFeminineNeuter
πληγεις πληγεντος πληγεισα πληγεισης πληγεν πληγεντος

Perfect tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πέπληγα πέπληγας πέπληγε(ν)
Dual πεπλήγατον πεπλήγατον
Plural πεπλήγαμεν πεπλήγατε πεπλήγασι(ν)
SubjunctiveSingular πεπλήγω πεπλήγῃς πεπλήγῃ
Dual πεπλήγητον πεπλήγητον
Plural πεπλήγωμεν πεπλήγητε πεπλήγωσι(ν)
OptativeSingular πεπλήγοιμι πεπλήγοις πεπλήγοι
Dual πεπλήγοιτον πεπληγοίτην
Plural πεπλήγοιμεν πεπλήγοιτε πεπλήγοιεν
ImperativeSingular πέπληγε πεπληγέτω
Dual πεπλήγετον πεπληγέτων
Plural πεπλήγετε πεπληγόντων
Infinitive πεπληγέναι
Participle MasculineFeminineNeuter
πεπληγως πεπληγοντος πεπληγυια πεπληγυιας πεπληγον πεπληγοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πέπληγμαι πέπληξαι πέπληγται
Dual πέπληχθον πέπληχθον
Plural πεπλήγμεθα πέπληχθε πεπλήγαται
ImperativeSingular πέπληξο πεπλήχθω
Dual πέπληχθον πεπλήχθων
Plural πέπληχθε πεπλήχθων
Infinitive πέπληχθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πεπληγμενος πεπληγμενου πεπληγμενη πεπληγμενης πεπληγμενον πεπληγμενου

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • εἰ δὲ ποτ αὐτὴν ἀθρήσει κρυφίοις ὄμμασι ῥεμβομένην, ἆ μέγα τολμήεσσα ῥαπίσμασιν ἀμφὶ πρόσωπα πλήσσει τὴν ἁπαλὴν οἰκτρὰ κινυρομένην. (Unknown, Greek Anthology, book 5, chapter 289 1:2)
  • "ἂν δ ὑπερβολῇ πλήξῃ, συνέτηξε καὶ ῥεῖν ἐποίησεν ἀνάπαλιν δ ἡ ὡρ´α τοὺς πυρετοὺς ἀρχομένη μὲν ἀνακινεῖ καὶ ἐκκάει, προϊούσης δέ, μᾶλλον καθίστανται καὶ ἀπολήγουσι: (Plutarch, Quaestiones Convivales, book 3, 4:3)
  • ἴσως οὖν καὶ ὑμεῖς τοιοῦτόν τι ποιεῖτε, ἑκάτερος ὑμῶν παῖδας ἔχοντες τοὺς συμφιλονικοῦντας, ὁ μὲν Πέρσας καὶ τοὺς ἄλλους τοὺς κατὰ τὴν Ἀσίαν, σὺ δὲ Μακεδόνας τε καὶ τοὺς ἄλλους Ἕλληνασ2καὶ ὥσπερ ἐκεῖνοι τῇ σφαίρᾳ στοχάζονται ἀλλήλων, ὁ δὲ πληγεὶς ἥττηται, καὶ σὺ νῦν Δαρείου στοχάζῃ καὶ σοῦ ἐκεῖνος, καὶ τυχὸν ἂν πλήξαις τε καὶ ἐκβάλοις αὐτόν: (Dio, Chrysostom, Orationes, 56:1)
  • ἀλλ ἄγε νῦν μοι πάντες ὀμόσσατε καρτερὸν ὁρ´κον, μή τις ἐπ Ἴρῳ ἦρα φέρων ἐμὲ χειρὶ βαρείῃ πλήξῃ ἀτασθάλλων, τούτῳ δέ με ἶφι δαμάσσῃ. (Homer, Odyssey, Book 18 10:3)
  • σὺ κέντρον ἔχεις τοιοῦτον, ὥστε ὃν ἂν πλήξῃς εἰς πράγματα καὶ ὀδύνας ἐμβάλλειν. (Epictetus, Works, book 2, 7:1)

Synonyms

  1. to strike

  2. I stamp

  3. I sting

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION