Ancient Greek-English Dictionary Language

Μιλήσιος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: Μιλήσιος Μιλήσιᾱ Μιλήσιον

Structure: Μιλησι (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. Milesian, the Milesians

Examples

  • ἄμητα προσαπέπεμψεν ἡμῖν τουτονί, ἐφ’ ᾧ τ’ ἐκεῖσε μηδέποτέ μ’ ἐλθεῖν ἔτι, καὶ πρὸσ ἐπὶ τούτοισ εἶπεν ἀποπέμπων ὅτι πάλαι ποτ’ ἦσαν ἄλκιμοι Μιλήσιοι. (Aristophanes, Plutus, Episode32)
  • εἶναί σ’ ὑβριστήν φησι καὶ λέγειν ὅτι πάλαι ποτ’ ἦσαν ἄλκιμοι Μιλήσιοι. (Aristophanes, Plutus, Episode 2:25)
  • ἐξ οὗ γὰρ ἡμᾶσ προὔδοσαν Μιλήσιοι, οὐκ εἶδον οὐδ’ ὄλισβον ὀκτωδάκτυλον, ὃσ ἦν ἂν ἡμῖν σκυτίνη ’πικουρία. (Aristophanes, Lysistrata, Prologue 3:20)
  • ὡσ δ’ αὕτωσ Μιλήσιοι Ἀρχελάου τοῦ κιθαριστοῦ. (Athenaeus, The Deipnosophists, book 1, chapter 34 1:2)
  • Ἀριστόβουλοσ δ’ ὁ Κασανδρεύσ φησιν ἐν Μιλήτῳ κρήνην εἶναι Ἀχίλλειον καλουμένην, ἧσ τὸ μὲν ῥεῦμα εἶναι γλυκύτατον, τὸ δ’ ἐφεστηκὸσ ἁλμυρόν ἀφ’ ἧσ οἱ Μιλήσιοι περιρράνασθαί φασι τὸν ἡρ́ωα, ὅτε ἀπέκτεινε Τράμβηλον τὸν τῶν Λελέγων βασιλέα, φασὶ δὲ καὶ ὅτι τὸ περὶ Καππαδοκίαν ὕδωρ πολύ τε ὂν καὶ κάλλιστον οὐ σήπεται ἀπόρρυσιν οὐκ ἔχον, πλὴν εἰ μὴ ὑπὸ γῆν ῥέοι. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 191)

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION