Αἴδουος
Second declension Noun; Masculine
고유
Transliteration:
Principal Part:
Αἴδουος
Αἰδούου
Structure:
Αἰδου
(Stem)
+
ος
(Ending)
Sense
- one of the Aedui; an individual member of the Aedui
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- Ὅτι Ἀριόουιστοσ, Γερμανῶν βασιλεὺσ τῶν ὑπὲρ Ῥῆνον, ἐπιβαίνων τῆσ πέραν Αἰδούοισ ἔτι πρὸ τοῦ Καίσαροσ ἐπολέμει φίλοισ οὖσι Ῥωμαίων. (Appian, The Foreign Wars, chapter 5:83)
- τότε μὲν δή, τοῖσ Ῥωμαίοισ κελεύουσι πεισθείσ, ἀνέζευζεν ἀπὸ τῶν Αἰδούων, καὶ φίλοσ ἠξίωσε Ῥωμαίοισ γενέσθαι. (Appian, The Foreign Wars, chapter 5:84)
- Ὅτι ὁ Βριτόρησ διέφθειρεν Αἰδούουσ Ῥωμαίων ἀποστῆναι, καὶ τοῦ Καίσαροσ ὀνειδίσαντοσ αὐτοῖσ φιλίαν ἔφασαν παλαιὰν ἐφθακέναι. (Appian, The Foreign Wars, chapter 5:102)
- ῥεῖ δὲ καὶ ὁ Ἄραρ ἐκ τῶν Ἄλπεων ὁρίζων Σηκοανούσ τε καὶ Αἰδούουσ καὶ Λιγκασίουσ, παραλαβὼν δ’ ὕστερον τὸν Δοῦβιν ἐκ τῶν αὐτῶν ὀρῶν φερόμενον πλωτόν, ἐπικρατήσασ τῷ ὀνόματι καὶ γενόμενοσ ἐξ ἀμφοῖν Ἄραρ συμμίσγει τῷ Ῥοδανῷ. (Strabo, Geography, book 4, chapter 1 22:20)
- μεταξὺ μὲν οὖν τοῦ Λίγηροσ καὶ τοῦ Ἄραροσ οἰκεῖ τὸ τῶν Αἰδούων ἔθνοσ, πόλιν ἔχον Καβυλλῖνον ἐπὶ τῷ Ἄραρι καὶ φρούριον Βίβρακτα. (Strabo, Geography, book 4, chapter 3 4:11)