Ancient Greek-English Dictionary Language

τιμητικός

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: τιμητικός

Structure: τιμητικ (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. estimative, determinative

Examples

  • δότε μοι ξίφοσ ὅπωσ τάχιστ’, ἢ πινάκιον τιμητικόν. (Aristophanes, Wasps, Prologue 4:38)
  • ἡ δὲ καλουμένη Πορκία βασιλικὴ τιμητικὸν ἦν ἀνάθημα τοῦ παλαιοῦ Κάτωνοσ, εἰωθότεσ οὖν ἐκεῖ χρηματίζειν οἱ δήμαρχοι, Καὶ κίονοσ τοῖσ δίφροισ ἐμποδὼν εἶναι δοκοῦντοσ, ἔγνωσαν ὑφελεῖν αὐτὸν ἢ μεταστῆσαι. (Plutarch, Cato the Younger, chapter 5 1:1)
  • πρὸσ Ῥωμαίουσ οὖν τιμητικὸν τηρῶν ὑπαντησόμενοσ αὐτῷ τῆσ πόλεωσ ἀπωτέρω σταδίουσ ἑπτὰ προῆλθεν ὁ βασιλεύσ. (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 19 396:2)

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION