Ancient Greek-English Dictionary Language

ὁρμέω

ε-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ὁρμέω

Structure: ὁρμέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: o(/rmos II

Sense

  1. to be moored, lie at anchor, to be dependent on

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ὁρμῶ ὁρμεῖς ὁρμεῖ
Dual ὁρμεῖτον ὁρμεῖτον
Plural ὁρμοῦμεν ὁρμεῖτε ὁρμοῦσιν*
SubjunctiveSingular ὁρμῶ ὁρμῇς ὁρμῇ
Dual ὁρμῆτον ὁρμῆτον
Plural ὁρμῶμεν ὁρμῆτε ὁρμῶσιν*
OptativeSingular ὁρμοῖμι ὁρμοῖς ὁρμοῖ
Dual ὁρμοῖτον ὁρμοίτην
Plural ὁρμοῖμεν ὁρμοῖτε ὁρμοῖεν
ImperativeSingular ό̔ρμει ὁρμείτω
Dual ὁρμεῖτον ὁρμείτων
Plural ὁρμεῖτε ὁρμούντων, ὁρμείτωσαν
Infinitive ὁρμεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
ὁρμων ὁρμουντος ὁρμουσα ὁρμουσης ὁρμουν ὁρμουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ὁρμοῦμαι ὁρμεῖ, ὁρμῇ ὁρμεῖται
Dual ὁρμεῖσθον ὁρμεῖσθον
Plural ὁρμούμεθα ὁρμεῖσθε ὁρμοῦνται
SubjunctiveSingular ὁρμῶμαι ὁρμῇ ὁρμῆται
Dual ὁρμῆσθον ὁρμῆσθον
Plural ὁρμώμεθα ὁρμῆσθε ὁρμῶνται
OptativeSingular ὁρμοίμην ὁρμοῖο ὁρμοῖτο
Dual ὁρμοῖσθον ὁρμοίσθην
Plural ὁρμοίμεθα ὁρμοῖσθε ὁρμοῖντο
ImperativeSingular ὁρμοῦ ὁρμείσθω
Dual ὁρμεῖσθον ὁρμείσθων
Plural ὁρμεῖσθε ὁρμείσθων, ὁρμείσθωσαν
Infinitive ὁρμεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ὁρμουμενος ὁρμουμενου ὁρμουμενη ὁρμουμενης ὁρμουμενον ὁρμουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • τῇ πόλει δὲ ταῦτα ἐξαίρετα παῤ ἐμοῦ ὑπῆρξεν ἄν, αἱ μὲν διανομαὶ κατὰ μῆνα ἕκαστον δραχμαὶ τῷ μὲν ἀστῷ ἑκατόν, τῷ δὲ μετοίκῳ ἥμισυ τούτων, θαυμάσια δὲ ἐσ κάλλοσ θέατρα καὶ βαλανεῖα, καὶ τὴν θάλατταν ἄχρι πρὸσ τὸ Δίπυλον ἥκειν κἀνταῦθά που λιμένα εἶναι ἐπαχθέντοσ ὀρύγματι μεγάλῳ τοῦ ὕδατοσ, ὡσ τὸ πλοῖόν μου πλησίον ὁρμεῖν καταφανὲσ ὂν ἐκ τοῦ Κεραμεικοῦ. (Lucian, 42:2)
  • οὗ ναῦσ χαλινοῖσ λινοδέτοισ ὁρμεῖ σέθεν. (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode, iambic 5:31)
  • ἥκει γὰρ ἐσ γῆν Μενέλεωσ Τροίασ ἄπο, λιμένα δὲ Ναυπλίειον ἐκπληρῶν πλάτῃ ἀκταῖσιν ὁρμεῖ, δαρὸν ἐκ Τροίασ χρόνον ἄλαισι πλαγχθείσ· (Euripides, episode 4:2)
  • οὐδὲν γὰρ οὕτωσ αἴτιόν ἐστι τοῦ παρούσησ ὀργῆσ κολάζειν, ὡσ τὸ παυσαμένησ μὴ κολάζειν ἀλλ’ ἐκλελύσθαι, καὶ ταὐτὸ πεπονθέναι τοῖσ ἀργοῖσ κωπηλάταισ, οἳ γαλήνησ ὁρμοῦσιν εἶτα κινδυνεύουσιν ἀνέμῳ πλέοντεσ. (Plutarch, De cohibenda ira, section 11 18:1)
  • οὐδὲν γὰρ οὕτωσ αἴτιόν ἐστι τοῦ παρούσησ ὀργῆσ κολάζειν, ὡσ τὸ παυσαμένησ μὴ κολάζειν ἀλλ’ ἐκλελύσθαι, καὶ ταὐτὸν πεπονθέναι τοῖσ ἀργοῖσ κωπηλάταισ, οἳ γαλήνησ ὁρμοῦσιν εἶτα κινδυνεύουσιν ἀνέμῳ πλέοντεσ. (Plutarch, De cohibenda ira, section 11 5:3)

Synonyms

  1. to be moored

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION