οἰκειόω
ο-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
οἰκειόω
Structure:
οἰκειό
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to make one's own
- to make, one's friend, to win his favour or affection, conciliate, to be made friendly, to be closely united
- to make one's own, claim as one's own, appropriate
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- καὶ συνήθεσιν ἐξεπράυνε διαίταισ καὶ κατέστελλεν, οἰκειούμενοσ αὐτῶν τὸ δύσθυμον καὶ παρηγορῶν τὸ σκυθρωπόν, ἐγκαλοῦσιν, οὐχὶ θαυμάζουσι τὴν σοφίαν, ὅτι τῷ τυχόντι μετασχηματισμῷ τὴν Ἀσίαν ἐδημαγώγησε, τοῖσ μὲν ὅπλοισ τῶν σωμάτων ἐπικρατήσασ, τῇ δ’ ἐσθῆτι τὰσ ψυχὰσ προσαγαγόμενοσ; (Plutarch, De Alexandri magni fortuna aut virtute, chapter 1, section 8 8:1)
- εἰ δὲ βασιλεὺσ μέγασ ἔθνη δυσκάθεκτα καὶ μαχόμενα καθάπερ ζῷα τιθασεύων καὶ μειλισσόμενοσ ἐσθῆσιν οἰκείαισ καὶ συνήθεσιν ἐξεπράυνε διαίταισ καὶ κατέστελλεν, οἰκειούμενοσ αὐτῶν τὸ δύσθυμον καὶ παρηγορῶν τὸ σκυθρωπόν, ἐγκαλοῦσιν; (Plutarch, De Alexandri magni fortuna aut virtute, chapter 1, section 8 2:3)
- καί γὰρ εἰσ Μακεδονίαν ἔπεμψεν Ἡρόστρατον οἰκειούμενοσ τοὺσ ἐπὶ τῶν ἐκεῖ στρατοπέδων, καί τοὺσ σχολάζοντασ ἀπὸ Ῥώμησ ἐν ἄστει νέουσ ἀνελάμβανε καί συνεῖχεν. (Plutarch, Brutus, chapter 24 2:2)
- Ὁ μέν οὑτωσὶ τὸν στρατὸν οἰκειούμενοσ ὑπήγετο, τῶν δὲ ὑπάτων Πάνσασ μὲν ἀνὰ τὴν Ἰταλίαν ἐξενάγει, Ἵρτιοσ δὲ τῷ Καίσαρι τὸν στρατὸν ἐμερίζετο καί, ὡσ αὐτῷ παρὰ τῆσ βουλῆσ ἐν ἀπορρήτῳ λέλεκτο, ἐσ τὸ μέροσ ᾔτει τὰ δύο τέλη τὰ παρὰ Ἀντωνίου μεταστάντα, εἰδὼσ τάδε ὄντα τοῦ στρατοῦ τὸ ἀξιολογώτατον. (Appian, The Civil Wars, book 3, chapter 9 2:5)
- Πλενίου δὲ πρεσβευομένου περὶ σπονδῶν Ἀγρίππασ μὲν ἠξίου περιμένειν Καίσαρα ἐσ ἑώ, Λέπιδοσ δὲ ἐδίδου τὰσ σπονδὰσ καὶ τὸν τοῦ Πλενίου στρατὸν οἰκειούμενοσ ἑαυτῷ συνεχώρει διαρπάσαι τὴν πόλιν μετὰ τοῦ ἄλλου στρατοῦ. (Appian, The Civil Wars, book 5, chapter 12 14:8)
Synonyms
-
to make one's own
-
to make one's own
- σφετερίζω (to make one's own, appropriate, usurp)
Derived
- εἰσοικειόω (to bring in as a friend, to become intimate with)
- προσοικειόω (to assign to, as his own, associated)
- συνοικειόω (to bind together as friends or kinsmen, to associate or combine with, to be closely united)