ᾄδω
Non-contract Verb;
이형
Transliteration:
Principal Part:
ᾄδω
ᾄσω
ᾖσα
ᾖσμαι
ᾔσθην
Structure:
ᾴ̓δ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- Alternative form of ἀείδω (aeídō, “I sing”)
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- καὶ ταῦτα παρακαλέσαντεσ τὰσ Μούσασ συνῳδοὺσ ἐν ἀρχῇ τῶν ἐπῶν, ὑφ’ ὧν δὴ ἔνθεοι γενόμενοι, ὡσ τὸ εἰκόσ, ᾅδουσιν ὡσ ὁ μὲν Κρόνοσ ἐπειδὴ τάχιστα ἐξέτεμε τὸν πατέρα τὸν Οὐρανόν, ἐβασίλευσέν τε ἐν αὐτῷ καὶ τὰ τέκνα κατήσθιεν ὥσπερ ὁ Ἀργεῖοσ Θυέστησ ὕστερον· (Lucian, De sacrificiis, (no name) 5:2)
- ὅμοια δὲ τούτοισ καὶ περὶ τῆσ Ἥρασ ᾄδουσιν, ἄνευ τῆσ πρὸσ τὸν ἄνδρα ὁμιλίασ ὑπηνέμιον αὐτὴν παῖδα γεννῆσαι τὸν Ἥφαιστον, οὐ μάλα εὐτυχῆ τοῦτον, ἀλλὰ βάναυσον καὶ χαλκέα καὶ πυρίτην, ἐν καπνῷ τὸ πᾶν βιοῦντα καὶ σπινθήρων ἀνάπλεων οἱᾶ δὴ καμινευτήν, καὶ οὐδὲ ἄρτιον τὼ πόδε· (Lucian, De sacrificiis, (no name) 6:1)
- καὶ αὖθισ ἠρώτων τοὺσ ναύτασ ‐ ἀνεπλέομεν γὰρ ἔτι ‐ ἀλλ’ οἵ γε κύκνοι πηνίκα ὑμῖν τὸ λιγυρὸν ἐκεῖνο ᾄδουσιν ἐφεστῶτεσ τῷ ποταμῷ ἔνθεν καὶ ἔνθεν; (Lucian, Electrum, (no name) 4:2)
- τοιγαροῦν καὶ τὸ ᾆσμα ὃ μεταξὺ ὀρχούμενοι ᾄδουσιν Ἀφροδίτησ ἐπίκλησίσ ἐστιν καὶ Ἐρώτων, ὡσ συγκωμάζοιεν αὐτοῖσ καὶ συνορχοῖντο. (Lucian, De saltatione, (no name) 11:1)
- "Ἰνδῶν δὲ φίλανδροι καὶ σώφρονεσ γυναῖκεσ ὑπὲρ τοῦ πυρὸσ ἐρίζουσι καὶ μάχονται πρὸσ ἀλλήλασ, τὴν δὲ νικήσασαν τεθνηκότι τῷ ἀνδρὶ συγκαταφλεγῆναι μακαρίαν ᾄδουσιν αἱ λοιπαί. (Plutarch, An vitiositas ad infelicitatem sufficia, section 3 2:12)
Derived
- ἀπᾴδω (to sing out of tune, be out of tune, to dissent)
- ἐξᾴδω (to sing out, sing one's last song, to sing of)
- κατᾴδω (to sing to, to charm or appease by singing, to sing a spell or incantation)
- περιᾴδω (to go about singing)
- προᾴδω (to sing before, prelude)
- προσᾴδω (to sing to, to sing the songs, to harmonise)
- συνᾴδω (to sing with or together, to be in accord with, to celebrate together)