Ancient Greek-English Dictionary Language

αὐλέω

ε-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: αὐλέω αὐλήσω

Structure: αὐλέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: au)lo/s

Sense

  1. to play on the flute
  2. (passive, of tunes) to be played on the flute
  3. (passive, of persons) to be played to, to hear music

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular αὐλῶ αὐλεῖς αὐλεῖ
Dual αὐλεῖτον αὐλεῖτον
Plural αὐλοῦμεν αὐλεῖτε αὐλοῦσιν*
SubjunctiveSingular αὐλῶ αὐλῇς αὐλῇ
Dual αὐλῆτον αὐλῆτον
Plural αὐλῶμεν αὐλῆτε αὐλῶσιν*
OptativeSingular αὐλοῖμι αὐλοῖς αὐλοῖ
Dual αὐλοῖτον αὐλοίτην
Plural αὐλοῖμεν αὐλοῖτε αὐλοῖεν
ImperativeSingular αύ̓λει αὐλείτω
Dual αὐλεῖτον αὐλείτων
Plural αὐλεῖτε αὐλούντων, αὐλείτωσαν
Infinitive αὐλεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
αὐλων αὐλουντος αὐλουσα αὐλουσης αὐλουν αὐλουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular αὐλοῦμαι αὐλεῖ, αὐλῇ αὐλεῖται
Dual αὐλεῖσθον αὐλεῖσθον
Plural αὐλούμεθα αὐλεῖσθε αὐλοῦνται
SubjunctiveSingular αὐλῶμαι αὐλῇ αὐλῆται
Dual αὐλῆσθον αὐλῆσθον
Plural αὐλώμεθα αὐλῆσθε αὐλῶνται
OptativeSingular αὐλοίμην αὐλοῖο αὐλοῖτο
Dual αὐλοῖσθον αὐλοίσθην
Plural αὐλοίμεθα αὐλοῖσθε αὐλοῖντο
ImperativeSingular αὐλοῦ αὐλείσθω
Dual αὐλεῖσθον αὐλείσθων
Plural αὐλεῖσθε αὐλείσθων, αὐλείσθωσαν
Infinitive αὐλεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
αὐλουμενος αὐλουμενου αὐλουμενη αὐλουμενης αὐλουμενον αὐλουμενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ἀλλὰ σύ, ἔφη, καὶ ταῦτα παίδευσόν με, ὅπωσ μοι χρηστέον κἀμαυτῷ καὶ τῇ τέχνῃ, καί σοι διττὴν εἴσομαι τὴν χάριν, καὶ ἐπὶ τῇ αὐλήσει καί, τὸ μέγιστον, ἐπὶ τῇ δόξῃ αὐτῆσ. (Lucian, Harmonides 3:5)
  • αὐτὸσ μὲν γὰρ ἐργολάβοσ εἶναι, τῶν δὲ υἱῶν ὁ μὲν διδάξει, ὁ δὲ αὐλήσει, προσδεῖ γ’, ἔφη ὁ Στρατόνικοσ, ’ἔτι ἑνόσ. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 8, book 8, chapter 43 1:2)
  • τὸ μὲν οὖν προοίμιόν ἐστιν ἀρχὴ λόγου, ὅπερ ἐν ποιήσει πρόλογοσ καὶ ἐν αὐλήσει προαύλιον· (Aristotle, Rhetoric, Book 3, chapter 14 1:1)
  • ἀλλὰ μήν, ὥσ γ’ ἐγὼ οἶμαι, οὐδ’ ἐν αὐλήσει γε οὐδὲ ἐν κιθαρίσει οὐδὲ ἐν κιθαρῳδίᾳ οὐδὲ ἐν ῥαψῳδίᾳ οὐδεπώποτ’ εἶδεσ ἄνδρα ὅστισ περὶ μὲν Ὀλύμπου δεινόσ ἐστιν ἐξηγεῖσθαι ἢ περὶ Θαμύρου ἢ περὶ Ὀρφέωσ ἢ περὶ Φημίου τοῦ Ἰθακησίου ῥαψῳδοῦ, περὶ δὲ Ιὤνοσ τοῦ Ἐφεσίου ῥαψῳδοῦ ἀπορεῖ καὶ οὐκ ἔχει συμβαλέσθαι ἅ τε εὖ ῥαψῳδεῖ καὶ ἃ μή. (Plato, Hippias Major, Hippias Minor, Ion, Menexenus, Cleitophon, Timaeus, Critias, Minos, Epinomis, 20:2)
  • διὰ ταῦτα πᾶσ παντὶ προθύμωσ λέγει καὶ διδάσκει καὶ τὰ δίκαια καὶ τὰ νόμιμα ‐ εἰ οὖν οὕτω καὶ ἐν αὐλήσει πᾶσαν προθυμίαν καὶ ἀφθονίαν εἴχομεν ἀλλήλουσ διδάσκειν, οἰεί ἄν τι, ἔφη, μᾶλλον, ὦ Σώκρατεσ, τῶν ἀγαθῶν αὐλητῶν ἀγαθοὺσ αὐλητὰσ τοὺσ ὑεῖσ γίγνεσθαι ἢ τῶν φαύλων; (Plato, Euthydemus, Protagoras, Gorgias, Meno, 145:1)

Synonyms

  1. to play on the flute

  2. to be played on the flute

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION