τίτθη
First declension Noun; Feminine
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
τίτθη
Structure:
τιτθ
(Stem)
+
η
(Ending)
Etym.: Qa/w
Declension
First declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- τροφὸσ γὰρ αὐτοῦ καὶ τίτθη ἡ Ἰνώ. (Lucian, Dialogi Marini, poseidon and nereides, chapter 1 2:3)
- τίτθη νὴ Δί’ ἐμή. (Aristophanes, Thesmophoriazusae, Episode31)
- "εἰ δ’ ἄρχει βρέφουσ μὲν ἡ τίτθη καὶ παιδὸσ ὁ διδάσκαλοσ ἐφήβου δὲ γυμνασίαρχοσ ἐραστὴσ δὲ μειρακίου γενομένου δ’ ἐν ἡλικίᾳ νόμοσ καὶ στρατηγὸσ οὐδεὶσ δ’ ἄναρκτοσ οὐδ’ αὐτοτελήσ, τί δεινὸν εἰ γυνὴ νοῦν ἔχουσα πρεσβυτέρα κυβερνήσει νέου βίον ἀνδρόσ, ὠφέλιμοσ μὲν οὖσα τῷ φρονεῖν μᾶλλον ἡδεῖα δὲ τῷ φιλεῖν καὶ προσηνήσ; (Plutarch, Amatorius, section 9 18:4)
- ἐν δὲ Τίτθῃ· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 6, book 6, chapter 39 1:6)
- ἀσόφου καὶ τετυφωμένησ ψυχῆσ τὴν μὲν αὐτόχρουν χλαμύδα θαυμάζειν, τὸν δὲ περιπόρφυρον χιτῶνα δυσχεραίνειν ἢ πάλιν ἐκεῖνα μὲν ἀτιμάζειν, τούτοισ δ’ ἐκπεπλῆχθαι, δίκην νηπίου παιδὸσ φυλάττοντα τὴν περιβολήν, ἣν ἡ πάτριοσ αὐτῷ συνήθεια καθάπερ τίτθη περιέθηκε. (Plutarch, De Alexandri magni fortuna aut virtute, chapter 1, section 8 4:1)
- Ἄλεξισ δ’ ἐν Τιτθῇ ἔτι σωφρονικώτερον κιρνάναι παρακελεύεται · (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 10, book 10, chapter 28 1:4)