Ancient Greek-English Dictionary Language

ὁρμέω

ε-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ὁρμέω

Structure: ὁρμέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: o(/rmos II

Sense

  1. to be moored, lie at anchor, to be dependent on

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ὁρμῶ ὁρμεῖς ὁρμεῖ
Dual ὁρμεῖτον ὁρμεῖτον
Plural ὁρμοῦμεν ὁρμεῖτε ὁρμοῦσιν*
SubjunctiveSingular ὁρμῶ ὁρμῇς ὁρμῇ
Dual ὁρμῆτον ὁρμῆτον
Plural ὁρμῶμεν ὁρμῆτε ὁρμῶσιν*
OptativeSingular ὁρμοῖμι ὁρμοῖς ὁρμοῖ
Dual ὁρμοῖτον ὁρμοίτην
Plural ὁρμοῖμεν ὁρμοῖτε ὁρμοῖεν
ImperativeSingular ό̔ρμει ὁρμείτω
Dual ὁρμεῖτον ὁρμείτων
Plural ὁρμεῖτε ὁρμούντων, ὁρμείτωσαν
Infinitive ὁρμεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
ὁρμων ὁρμουντος ὁρμουσα ὁρμουσης ὁρμουν ὁρμουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ὁρμοῦμαι ὁρμεῖ, ὁρμῇ ὁρμεῖται
Dual ὁρμεῖσθον ὁρμεῖσθον
Plural ὁρμούμεθα ὁρμεῖσθε ὁρμοῦνται
SubjunctiveSingular ὁρμῶμαι ὁρμῇ ὁρμῆται
Dual ὁρμῆσθον ὁρμῆσθον
Plural ὁρμώμεθα ὁρμῆσθε ὁρμῶνται
OptativeSingular ὁρμοίμην ὁρμοῖο ὁρμοῖτο
Dual ὁρμοῖσθον ὁρμοίσθην
Plural ὁρμοίμεθα ὁρμοῖσθε ὁρμοῖντο
ImperativeSingular ὁρμοῦ ὁρμείσθω
Dual ὁρμεῖσθον ὁρμείσθων
Plural ὁρμεῖσθε ὁρμείσθων, ὁρμείσθωσαν
Infinitive ὁρμεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ὁρμουμενος ὁρμουμενου ὁρμουμενη ὁρμουμενης ὁρμουμενον ὁρμουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ὁρμῶσιν ὡσ λέοντεσ καὶ παρέστηκαν ὡσ σκύμνοι λέοντοσ. καὶ ἐπιλήψεται καὶ βοήσει ὡσ θηρίον καὶ ἐκβαλεῖ, καὶ οὐκ ἔσται ὁ ρυόμενοσ αὐτούσ. (Septuagint, Liber Isaiae 5:28)
  • ποιήσειν εἰ μὴ τὸν βίον ἐπανορθώσοιτο,1 εἰπόντοσ τοῦ Λυσάνδρου ὅτι καὶ Ἀγησίλαοσ, ὅτε διέτριβεν περὶ τὸν Ἑλλήσποντον πολεμῶν τοῖσ βαρβάροισ, ὁρῶν τοὺσ Ἀσιαγενεῖσ ταῖσ μὲν στολαῖσ πολυτελῶσ ἠσκημένουσ, τοῖσ σώμασιν δ’ οὕτωσ ἀχρείουσ ὄντασ, γυμνοὺσ πάντασ ἐκέλευσε τοὺσ ἁλισκομένουσ ἐπὶ τὸν κήρυκα ἄγειν καὶ χωρὶσ πωλεῖν τὸν τούτων ἱματισμόν, ὅπωσ οἱ σύμμαχοι γιγνώσκοντεσ διότι πρὸσ μὲν ἆθλα μεγάλα, πρὸσ δ’ ἄνδρασ εὐτελεῖσ ὁ ἀγὼν συνέστηκε, προθυμότερον ταῖσ ψυχαῖσ ὁρμῶσιν ἐπὶ τοὺσ ἐναντίουσ, καὶ Πύθων δ’ ὁ Βυζάντιοσ ῥήτωρ, ὡσ Λέων ἱστορεῖ ὁ πολίτησ αὐτοῦ, πάνυ ἦν παχὺσ τὸ σῶμα· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 12, book 12, chapter 74 3:1)
  • οὐ γὰρ παλαιὸν οὐδὲ τοῦτὸ γέ ἐστι παρὰ τοῖσ Ἕλλησιν, ἀλλὰ νεωστὶ εὑρέθη, πεμφθὲν ἐκ τῶν βαρβάρων, ἐκεῖνοι γάρ ἀπεστερημένοι τῆσ παιδείασ ὁρμῶσιν ἐπὶ τὸν πολὺν οἶνον καὶ πορίζονται τροφὰσ περιέργουσ καὶ παντοίασ, ἐν δὲ τοῖσ περὶ τὴν Ἑλλάδα τόποισ οὔτ’ ἐν γραφαῖσ οὔτ’ ἐπὶ τῶν πρότερον εὑρήσομεν ποτήριον εὐμέγεθεσ εἰργασμένον πλὴν τῶν ἐπὶ τοῖσ ἡρωικοῖσ. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 11, book 11, chapter 4 2:2)
  • εἰ δή τινέσ εἰσιν εὐφυεῖσ ὥσπερ οἱ ἄδικοι οὐκ ἐπιστάμενοι ᾄδειν, οὕτωσ εὖ πεφύκασι καὶ ἄνευ λόγου ὁρμῶσιν, ἡ φύσισ πέφυκε, καὶ ἐπιθυμοῦσι καὶ τούτου καὶ τότε καὶ οὕτωσ ὡσ δεῖ καὶ οὗ δεῖ καὶ ὅτε, οὗτοι κατορθώσουσι, κἂν τύχωσιν ἄφρονεσ ὄντεσ καὶ ἄλογοι, ὥσπερ καὶ εὖ ἔσονται οὐ διδασκαλικοὶ ὄντεσ. (Aristotle, Eudemian Ethics, Book 8 31:2)
  • καὶ ἐάν τινα ἐρωτᾷσ, ἆρ’ οὐ τὰ αὐτὰ ὁμολογοῦσιν, καὶ ἐπὶ ταὐτὰ ὁρμῶσιν ὅταν βούλωνται λαβεῖν λίθον ἢ ξύλον; (Plato, Alcibiades 1, Alcibiades 2, Hipparchus, Lovers, Theages, Charmides, Laches, Lysis, 48:11)

Synonyms

  1. to be moored

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION