Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀτιμόω

ο-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἀτιμόω

Structure: ἀτιμό (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to dishonour, to suffer dishonour or indignity
  2. to punish with a)timi/a (2

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀτιμῶ ἀτιμοῖς ἀτιμοῖ
Dual ἀτιμοῦτον ἀτιμοῦτον
Plural ἀτιμοῦμεν ἀτιμοῦτε ἀτιμοῦσιν*
SubjunctiveSingular ἀτιμῶ ἀτιμοῖς ἀτιμοῖ
Dual ἀτιμῶτον ἀτιμῶτον
Plural ἀτιμῶμεν ἀτιμῶτε ἀτιμῶσιν*
OptativeSingular ἀτιμοῖμι ἀτιμοῖς ἀτιμοῖ
Dual ἀτιμοῖτον ἀτιμοίτην
Plural ἀτιμοῖμεν ἀτιμοῖτε ἀτιμοῖεν
ImperativeSingular ἀτίμου ἀτιμούτω
Dual ἀτιμοῦτον ἀτιμούτων
Plural ἀτιμοῦτε ἀτιμούντων, ἀτιμούτωσαν
Infinitive ἀτιμοῦν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀτιμων ἀτιμουντος ἀτιμουσα ἀτιμουσης ἀτιμουν ἀτιμουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀτιμοῦμαι ἀτιμοῖ ἀτιμοῦται
Dual ἀτιμοῦσθον ἀτιμοῦσθον
Plural ἀτιμούμεθα ἀτιμοῦσθε ἀτιμοῦνται
SubjunctiveSingular ἀτιμῶμαι ἀτιμοῖ ἀτιμῶται
Dual ἀτιμῶσθον ἀτιμῶσθον
Plural ἀτιμώμεθα ἀτιμῶσθε ἀτιμῶνται
OptativeSingular ἀτιμοίμην ἀτιμοῖο ἀτιμοῖτο
Dual ἀτιμοῖσθον ἀτιμοίσθην
Plural ἀτιμοίμεθα ἀτιμοῖσθε ἀτιμοῖντο
ImperativeSingular ἀτιμοῦ ἀτιμούσθω
Dual ἀτιμοῦσθον ἀτιμούσθων
Plural ἀτιμοῦσθε ἀτιμούσθων, ἀτιμούσθωσαν
Infinitive ἀτιμοῦσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀτιμουμενος ἀτιμουμενου ἀτιμουμενη ἀτιμουμενης ἀτιμουμενον ἀτιμουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • τούτων τῶν νόμων ἄντικρυσ ὁ μὲν Μᾶρκον Ὀκτάβιον ἠτίμου τὸν ὑπὸ Τιβερίου τῆσ δημαρχίασ ἐκπεσόντα, τῷ δ’ ἐνείχετο Ποπίλλιοσ· (Plutarch, Caius Gracchus, chapter 4 2:1)
  • ἔτι δὲ μᾶλλον εὐδοκίμησε τὴν σύγκλητον ὡρμημένην ἀτιμοῦν καὶ ἀποψηφίζεσθαι τὸν Μέτελλον οὐκ ἐάσασ, ἀλλ’ ἐναντιωθεὶσ καὶ παραιτησάμενοσ. (Plutarch, Cato the Younger, chapter 29 2:2)
  • "ἂν σύ μὲν ἀτιμοῦν με βούλῃ καὶ προπηλακίζειν, ἐγὼ δέ τινα τῶν σῶν ἐπικαλέσωμαι συναρχόντων, ὁ δὲ ἀναβῇ βοηθήσων, σὺ δὲ ὀργισθῇσ, ἆρά γε αὐτοῦ τὴν ἀρχὴν ἀφαιρήσῃ; (Plutarch, Tiberius Gracchus, chapter 14 5:2)
  • βουλόμενοσ δὲ τὸ μέλλον λαθεῖν, φυλάξασ τὴν τελευταίαν ἡμέραν τῶν διαιτητῶν, τὴν τοῦ θαργηλιῶνοσ ἢ τοῦ σκιροφοριῶνοσ γιγνομένην, εἰσ ἣν ὁ μὲν ἦλθε τῶν διαιτητῶν, ὁ δ’ οὐκ ἦλθε, πείσασ τὸν πρυτανεύοντα δοῦναι τὴν ψῆφον παρὰ πάντασ τοὺσ νόμουσ, κλητῆρ’ οὐδ’ ὁντινοῦν ἐπιγραψάμενοσ, κατηγορῶν ἔρημον, οὐδενὸσ παρόντοσ, ἐκβάλλει καὶ ἀτιμοῖ τὸν διαιτητήν· (Demosthenes, Speeches 21-30, 112:4)
  • καὶ τὸ πάντων ἀτοπώτατον, ἐν τοῖσ αὐτοῖσ δικαστηρίοισ τοὺσ μὲν τὰσ τῶν δώρων γραφὰσ ἁλισκομένουσ ἀτιμοῦτε, ὃν δ’ αὐτοὶ μισθοῦ πολιτευόμενον σύνιστε, στεφανώσετε; (Aeschines, Speeches, , section 2322)

Synonyms

  1. to punish with a)timi

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION