Ancient Greek-English Dictionary Language

κυμαίνω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: κυμαίνω

Structure: κυμαίν (Stem) + ω (Ending)

Etym.: ku=ma

Sense

  1. to rise in waves or billows, to swell
  2. to swell, seethe
  3. to agitate

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular κυμαίνω κυμαίνεις κυμαίνει
Dual κυμαίνετον κυμαίνετον
Plural κυμαίνομεν κυμαίνετε κυμαίνουσιν*
SubjunctiveSingular κυμαίνω κυμαίνῃς κυμαίνῃ
Dual κυμαίνητον κυμαίνητον
Plural κυμαίνωμεν κυμαίνητε κυμαίνωσιν*
OptativeSingular κυμαίνοιμι κυμαίνοις κυμαίνοι
Dual κυμαίνοιτον κυμαινοίτην
Plural κυμαίνοιμεν κυμαίνοιτε κυμαίνοιεν
ImperativeSingular κύμαινε κυμαινέτω
Dual κυμαίνετον κυμαινέτων
Plural κυμαίνετε κυμαινόντων, κυμαινέτωσαν
Infinitive κυμαίνειν
Participle MasculineFeminineNeuter
κυμαινων κυμαινοντος κυμαινουσα κυμαινουσης κυμαινον κυμαινοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular κυμαίνομαι κυμαίνει, κυμαίνῃ κυμαίνεται
Dual κυμαίνεσθον κυμαίνεσθον
Plural κυμαινόμεθα κυμαίνεσθε κυμαίνονται
SubjunctiveSingular κυμαίνωμαι κυμαίνῃ κυμαίνηται
Dual κυμαίνησθον κυμαίνησθον
Plural κυμαινώμεθα κυμαίνησθε κυμαίνωνται
OptativeSingular κυμαινοίμην κυμαίνοιο κυμαίνοιτο
Dual κυμαίνοισθον κυμαινοίσθην
Plural κυμαινοίμεθα κυμαίνοισθε κυμαίνοιντο
ImperativeSingular κυμαίνου κυμαινέσθω
Dual κυμαίνεσθον κυμαινέσθων
Plural κυμαίνεσθε κυμαινέσθων, κυμαινέσθωσαν
Infinitive κυμαίνεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
κυμαινομενος κυμαινομενου κυμαινομενη κυμαινομενης κυμαινομενον κυμαινομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • οὗτόσ τοι πεδίων πέλεται νόμοσ, οἵ τε θαλάσσησ ἐγγύθι ναιετάουσ’, οἵ τ’ ἄγκεα βησσήεντα, πόντου κυμαίνοντοσ ἀπόπροθι, πίονα χῶρον ναίουσιν· (Hesiod, Works and Days, Book WD 46:3)
  • ὥσ που πάλιν ὁ Ἀγησιάναξ εἴρηκεν ἢ πόντου μέγα κῦμα καταντία κυμαίνοντοσ δείκελον ἰνδάλλοιτο πυριφλεγέθοντοσ ἐσόπτρου. (Plutarch, De faciae quae in orbe lunae apparet, section 3 5:1)
  • ἑτέρα δὲ ταραχὴ καὶ στάσισ κατελάμβανε τὴν πόλιν ὑπὲρ τοῦ μέλλοντοσ ἀποδειχθήσεσθαι βασιλέωσ, οὔπω τῶν ἐπηλύδων κομιδῇ τοῖσ πρώτοισ συγκεκραμένων πολίταισ, ἀλλ’ ἔτι τοῦ τε δήμου πολλὰ κυμαίνοντοσ ἐν ἑαυτῷ καὶ τῶν πατρικίων ἐν ὑποψίαισ ἐκ τοῦ διαφόρου πρὸσ ἀλλήλουσ ὄντων, οὐ μὴν ἀλλὰ βασιλεύεσθαι μὲν ἐδόκει πᾶσιν, ἤρισαν δὲ καὶ διέστησαν οὐχ ὑπὲρ ἀνδρὸσ μόνον, ἀλλὰ καὶ γένουσ, ὁπότερον παρέξει τὸν ἡγεμόνα, καὶ γάρ οἱ μετὰ Ῥωμύλου· (Plutarch, Numa, chapter 2 4:1)
  • μετὰ ταῦτα κυμαίνοντοσ ἤδη τοῦ Πελοποννησιακοῦ πολέμου, Κερκυραίοισ πολεμουμένοισ ὑπὸ Κορινθίων ἔπεισε τὸν δῆμον ἀποστεῖλαι βοήθειαν καὶ προσλαβεῖν ἐρρωμένην ναυτικῇ δυνάμει νῆσον, ὡσ ὅσον οὐδέπω Πελοποννησίων ἐκπεπολεμωμένων πρὸσ αὐτούσ. (Plutarch, , chapter 29 1:1)
  • εἰσ τὴν αὐτήν πολλάκισ ἔκ με νόσων τε καὶ ἀργαλέων ὀρυμαγδῶν, σεισμῶν τε κρυερῶν, καὶ ἄγρια κυμαίνοντοσ οἴδματοσ ἐξεσάωσασ, ἐπεὶ Θεὸν ἵλαον εἶχεσ· (Unknown, Greek Anthology, Volume II, book 8, chapter 371)

Synonyms

  1. to swell

  2. to agitate

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION