Ancient Greek-English Dictionary Language

ἑστιοῦχος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: ἑστιοῦχος ἑστιοῦχον

Structure: ἑστιουχ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: e)/xw

Sense

  1. guarding the house, a guardian
  2. having an altar or hearth

Examples

  • εὔχεσθε τῇ Ἑστίᾳ τῇ ὀρνιθείῳ καὶ τῷ ἰκτίνῳ τῷ ἑστιούχῳ καὶ ὄρνισιν Ὀλυμπίοισ καὶ Ὀλυμπίῃσι πᾶσι καὶ πάσῃσιν ‐ ὦ Σουνιέρακε χαῖρ’ ἄναξ Πελαργικέ. (Aristophanes, Birds, Lyric-Scene, strophe 1 1:7)
  • "συναναιρεῖται γὰρ αὐτῇ πῦρ ἑστιοῦχον ἑστία κρατῆρεσ ὑποδοχαὶ ξενισμοί, φιλανθρωπότατα καὶ πρῶτα κοινωνήματα πρὸσ ἀλλήλουσ, μᾶλλον δὲ σύμπασ ὁ βίοσ, εἴ γε διαγωγὴ τίσ ἐστιν ἀνθρώπου πράξεων ἔχουσα διέξοδον, ὧν ἡ τῆσ τροφῆσ χρεία καὶ παρασκευὴ τὰσ πλείστασ παρακαλεῖ. (Plutarch, Septem sapientium convivium, chapter, section 15 1:2)
  • ὅσοι δὲ λοιποὶ κἄτυχον σωτηρίασ, Θρῄκην περάσαντεσ μόγισ πολλῷ πόνῳ, ἥκουσιν ἐκφυγόντεσ, οὐ πολλοί τινεσ, ἐφ’ ἑστιοῦχον γαῖαν· (Aeschylus, Persians, episode 6:14)
  • ἐχθραὶ δὲ πᾶσαι συνταράσσονται πόλεισ, ὅσων σπαράγματ’ ἢ κύνεσ καθήγνισαν ἢ θῆρεσ ἤ τισ πτηνὸσ οἰωνόσ, φέρων ἀνόσιον ὀσμὴν ἑστιοῦχον ἐσ πόλιν. (Sophocles, Antigone, episode 2:6)

Synonyms

  1. having an altar or hearth

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION