Ancient Greek-English Dictionary Language

ἐσχατάω

α-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἐσχατάω

Structure: ἐσχατά (Stem) + ω (Ending)

Etym.: e)/sxatos

Sense

  1. to be at the edge, on the border, straying about the edge

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐσχάτω ἐσχάτᾳς ἐσχάτᾳ
Dual ἐσχάτᾱτον ἐσχάτᾱτον
Plural ἐσχάτωμεν ἐσχάτᾱτε ἐσχάτωσιν*
SubjunctiveSingular ἐσχάτω ἐσχάτῃς ἐσχάτῃ
Dual ἐσχάτητον ἐσχάτητον
Plural ἐσχάτωμεν ἐσχάτητε ἐσχάτωσιν*
OptativeSingular ἐσχάτῳμι ἐσχάτῳς ἐσχάτῳ
Dual ἐσχάτῳτον ἐσχατῷτην
Plural ἐσχάτῳμεν ἐσχάτῳτε ἐσχάτῳεν
ImperativeSingular ἐσχᾶτᾱ ἐσχατᾶτω
Dual ἐσχάτᾱτον ἐσχατᾶτων
Plural ἐσχάτᾱτε ἐσχατῶντων, ἐσχατᾶτωσαν
Infinitive ἐσχάτᾱν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐσχατων ἐσχατωντος ἐσχατωσα ἐσχατωσης ἐσχατων ἐσχατωντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐσχάτωμαι ἐσχάτᾳ ἐσχάτᾱται
Dual ἐσχάτᾱσθον ἐσχάτᾱσθον
Plural ἐσχατῶμεθα ἐσχάτᾱσθε ἐσχάτωνται
SubjunctiveSingular ἐσχάτωμαι ἐσχάτῃ ἐσχάτηται
Dual ἐσχάτησθον ἐσχάτησθον
Plural ἐσχατώμεθα ἐσχάτησθε ἐσχάτωνται
OptativeSingular ἐσχατῷμην ἐσχάτῳο ἐσχάτῳτο
Dual ἐσχάτῳσθον ἐσχατῷσθην
Plural ἐσχατῷμεθα ἐσχάτῳσθε ἐσχάτῳντο
ImperativeSingular ἐσχάτω ἐσχατᾶσθω
Dual ἐσχάτᾱσθον ἐσχατᾶσθων
Plural ἐσχάτᾱσθε ἐσχατᾶσθων, ἐσχατᾶσθωσαν
Infinitive ἐσχάτᾱσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐσχατωμενος ἐσχατωμενου ἐσχατωμενη ἐσχατωμενης ἐσχατωμενον ἐσχατωμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • καὶ οὔπω τοῦτ’ ἐστὶ καταγέλαστον εἰ δι’ ἀπειρίαν αὐτὸ πράττουσιν, ἐκεῖνο δ’ ἐσχάτωσ ἄτοπον. (Plutarch, De liberis educandis, section 7 7:2)
  • αἰδούμενοσ δὲ τοὺσ κρατίστουσ, θεραπεύων δὲ τοὺσ πολλούσ, ἔργον ἀνελεύθερον ἐσχάτωσ ὑπέμεινε καὶ παλίμβολον. (Plutarch, Caius Marius, chapter 30 1:2)
  • ἦν δὲ Οὐίνιοσ ἀργυρίου μὲν ἐσχάτωσ καὶ παρ’ ὁντινοῦν ἥττων, ἔνοχοσ δὲ καὶ τοῖσ περὶ γυναῖκασ ἁμαρτήμασιν. (Plutarch, Galba, chapter 12 1:1)
  • καὶ ἀναγκαῖόν ἐστιν, εἰ τὰ μὲν ἐσχάτωσ ποιεῖ κακοδαίμονασ εὐθὺσ οἷσ ἂν παρῇ, τὰ δ’ ἐπ’ ἄκρον εὐδαίμονασ. (Plutarch, De Stoicorum repugnantiis, section 192)
  • τοῦτο μὲν γάρ, ὅσοισι ἂν ἡμέων κόρυζα ἐγγένηται καὶ Ῥεῦμα κινηθῇ διὰ τῶν Ῥινῶν, τοῦτο ὡσ τὸ πολὺ δριμύτερον τοῦ πρότερον γινομένου τε καὶ ἰόντοσ ἐκ τῶν Ῥινῶν καθ’ ἑκάστην ἡμέρην καὶ οἰδεῖν μὲν ποιεῖ τὴν Ῥῖνα καὶ συγκαίει θερμήν τε καὶ διάπυρον ἐσχάτωσ, ἢν δὴ τὴν χεῖρα προσ φέρῃσ· (Hippocrates, Hippocrates Collected Works I, , xviii.3)

Synonyms

  1. to be at the edge

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION