πολῖτις
Third declension Noun; Feminine
Transliteration:
Principal Part:
πολῖτις
πολῖτιδος
Structure:
πολῑτιδ
(Stem)
+
ς
(Ending)
Etym.: fem. of poli/ths, Soph., Eur., etc.
Declension
Third declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- καὶ γὰρ οὐδὲ δυνατὸν ἐφαρμόττειν τὸ ἐκ πολίτου ἢ ἐκ πολίτιδοσ ἐπὶ τῶν πρώτων οἰκησάντων ἢ κτισάντων. (Aristotle, Politics, Book 3 24:4)
- ὁ γὰρ ἐκ πολίτιδοσ ἔν τισι δημοκρατίαισ πολίτησ ἐστίν, τὸν αὐτὸν δὲ τρόπον ἔχει καὶ τὰ περὶ τοὺσ νόθουσ παρὰ πολλοῖσ. (Aristotle, Politics, Book 3 79:1)
- Δευτέρῳ δ’ ἔτει τῆσ Ιωἄσου βασιλείασ τῶν Ἰσραηλιτῶν ἐβασίλευσεν Ἀμασίασ τῆσ Ιοὔδα φυλῆσ ἐν Ιἑροσολύμοισ μητρὸσ ὢν Ιωἄδη τοὔνομα πολίτιδοσ δὲ τὸ γένοσ· (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 9 231:1)
- διαδεξάμενοσ δὲ τὴν βασιλείαν ὁ παῖσ αὐτοῦ Μανασσῆσ ἐκ μητρὸσ μὲν Ἐχίβασ τοὔνομα πολίτιδοσ γεγονώσ, ἀπέρρηξεν ἑαυτὸν τῶν τοῦ πατρὸσ ἐπιτηδευμάτων καὶ τὴν ἐναντίαν ἐτράπετο πᾶν εἶδοσ πονηρίασ ἐπιδειξάμενοσ ἐν τῷ τρόπῳ καὶ μηδὲν ἀσεβὲσ παραλιπών, ἀλλὰ μιμούμενοσ τὰσ τῶν Ἰσραηλιτῶν παρανομίασ, οἳ εἰσ τὸν θεὸν ἁμαρτόντεσ ἀπώλοντο· (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 10 48:1)
- καὶ τέλοσ μὲν τοιοῦτον Ιωἄκειμον τὸν βασιλέα κατέσχε βιώσαντα μὲν ἓξ καὶ τριάκοντα ἔτη βασιλεύσαντα δὲ τούτων ἕνδεκα, ὁ δὲ διαδεξάμενοσ αὐτοῦ τὴν βασιλείαν Ιωἄκειμοσ, ἐκ μητρὸσ μὲν Νοόστησ ὄνομα πολίτιδοσ δέ, ἐβασίλευσε μῆνασ τρεῖσ ἡμέρασ δέκα. (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 10 123:3)