ἀνακοπή
First declension Noun; Feminine
Transliteration:
Principal Part:
ἀνακοπή
Structure:
ἀνακοπ
(Stem)
+
η
(Ending)
Sense
- a beating back: the recoil of the waves, and the water left after flood-tide
Declension
First declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- βιαζόμενον δέ τινα πρὸσ ἐναντίον ῥεῦμα ποταμοῦ μετὰ τῶν ὅπλων καὶ τὰ μὲν ἀντέχοντα, τὰ δ’ ὑποφερόμενον εἰσάγων ἀνακοπάσ τε ποιήσει συλλαβῶν καὶ ἀναβολὰσ χρόνων καὶ ἀντιστηριγμοὺσ γραμμάτων δεινὸν δ’ ἀμφ’ Ἀχιλῆα κυκώμενον ἵστατο κῦμα, ὤθει δ’ ἐν σάκεϊ πίπτων ῥόοσ, οὐδὲ πόδεσσιν εἶχε στηρίξασθαι. (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 1621)
- , τρὶσ γὰρ ἀλλήλοισ ἑξῆσ οὐ διὰ μακροῦ παράκειται φωνήεντα συγκρούσεισ ἐργαζόμενα καὶ ἀνακοπὰσ καὶ οὐκ ἐῶντα τὴν ἀκρόασιν ἑνὸσ κώλου συνεχοῦσ λαβεῖν φαντασίαν· (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 2287)
- ἀνακοπὰσ καὶ ἀντιστηριγμοὺσ λαμβάνειν καὶ τραχύτητασ ἐν ταῖσ συμπλοκαῖσ τῶν ὀνομάτων ἐπιστυφούσασ τὴν ἀκοὴν ἡσυχῇ βούλεται. (Dionysius of Halicarnassus, De Demosthene, chapter 38 2:4)
- τὰ γάρ στόματα τοῦ Ῥοδανοῦ, πρὸσ τὰσ ἀνακοπὰσ τῆσ θαλάττησ, ἰλύν τε πολλὴν λαμβάνοντα καὶ θῖνα πηλῷ βαθεῖ συμπεπιλημένην ὑπὸ τοῦ κλύδωνοσ, χαλεπὸν καὶ ἐπίπονον καὶ βραδύπορον τοῖσ σιταγωγοῖσ ἐποίει τὸν εἴσπλουν. (Plutarch, Caius Marius, chapter 15 2:2)
- "τὸν γοῦν αὐτὸν ἥλιον ὁ μὲν ἀὴρ διίησιν οὐ παρέχων ἀνακοπὰσ οὐδ’ ἀντερείδων, ἀπὸ δὲ ξύλων καὶ λίθων καὶ ἱματίων εἰσ φῶσ τιθεμένων πολλὰσ ἀντιλάμψεισ καὶ περιλάμψεισ ἀποδίδωσιν. (Plutarch, De faciae quae in orbe lunae apparet, section 1812)