ἀνακοπή
First declension Noun; Feminine
Transliteration:
Principal Part:
ἀνακοπή
Structure:
ἀνακοπ
(Stem)
+
η
(Ending)
Sense
- a beating back: the recoil of the waves, and the water left after flood-tide
Declension
First declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἵνα δὲ συνελὼν εἴπω, δώδεκά που περιόδων οὐσῶν ἃσ παρεθέμην, εἴ τισ αὐτὰσ συμμέτρωσ μερίζοι πρὸσ τὸ πνεῦμα, κώλων δὲ περιλαμβανομένων ἐν ταύταισ οὐκ ἐλαττόνων ἢ τριάκοντα τὰ μὲν εὐεπῶσ συγκείμενα καὶ συνεξεσμένα ταῖσ ἁρμονίαισ οὐκ ἂν εὑρ́οι τισ ἓξ ἢ ἑπτὰ τὰ πάντα κῶλα, φωνηέντων δὲ συμβολὰσ ἐν ταῖσ δώδεκα περιόδοισ ὀλίγου δεῖν τριάκοντα ἡμιφώνων τε καὶ ἀφώνων ἀντιτύπων καὶ πικρῶν καὶ δυσεκφόρων παραβολάσ, ἐξ ὧν αἵ τε ἀνακοπαὶ καὶ τὰ πολλὰ ἐγκαθίσματα τῇ λέξει γέγονε, τοσαύτασ τὸ πλῆθοσ ὥστε ὀλίγου δεῖν καθ’ ἕκαστον αὐτῆσ μόριον εἶναί τι τῶν τοιούτων. (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 2291)
- τὸ δ’ ἐναντίον πονηρόν, αἱ μετ’ οὐ πολὺν χρόνον πολλαὶ καὶ συνεχεῖσ ἀνακοπαί, τῆσ προθυμίασ οἱο͂ν ἀπομαραινομένησ. (Plutarch, Quomodo quis suos in virtute sentiat profectus, chapter, section 4 1:1)
- ἐπεὶ οὖν ἥ τε ὑπτιότησ τοῦ Ἀνίγρου καὶ αἱ ἀνακοπαὶ τῆσ θαλάττησ μονὴν μᾶλλον ἢ ῥύσιν παρέχουσι τοῖσ ὕδασι, Μινυήιόν φασιν εἰρῆσθαι πρότερον, παρατρέψαι δέ τινασ τοὔνομα καὶ ἀντ’ αὐτοῦ ποιῆσαι Μινυήιον. (Strabo, Geography, Book 8, chapter 3 38:13)
- τὴν δ’ ἀνωμαλίαν ἐπιτείνουσιν αἱ ἐκ τῶν πλημμυρίδων ἀνακοπαί. (Strabo, Geography, Book 11, chapter 4 3:3)