Ancient Greek-English Dictionary Language

σκευαγωγέω

ε-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: σκευαγωγέω σκευαγωγήσω

Structure: σκευαγωγέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: from skeuagwgo/s

Sense

  1. to carry away goods and chattels

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular σκευαγώγω σκευαγώγεις σκευαγώγει
Dual σκευαγώγειτον σκευαγώγειτον
Plural σκευαγώγουμεν σκευαγώγειτε σκευαγώγουσιν*
SubjunctiveSingular σκευαγώγω σκευαγώγῃς σκευαγώγῃ
Dual σκευαγώγητον σκευαγώγητον
Plural σκευαγώγωμεν σκευαγώγητε σκευαγώγωσιν*
OptativeSingular σκευαγώγοιμι σκευαγώγοις σκευαγώγοι
Dual σκευαγώγοιτον σκευαγωγοίτην
Plural σκευαγώγοιμεν σκευαγώγοιτε σκευαγώγοιεν
ImperativeSingular σκευαγῶγει σκευαγωγεῖτω
Dual σκευαγώγειτον σκευαγωγεῖτων
Plural σκευαγώγειτε σκευαγωγοῦντων, σκευαγωγεῖτωσαν
Infinitive σκευαγώγειν
Participle MasculineFeminineNeuter
σκευαγωγων σκευαγωγουντος σκευαγωγουσα σκευαγωγουσης σκευαγωγουν σκευαγωγουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular σκευαγώγουμαι σκευαγώγει, σκευαγώγῃ σκευαγώγειται
Dual σκευαγώγεισθον σκευαγώγεισθον
Plural σκευαγωγοῦμεθα σκευαγώγεισθε σκευαγώγουνται
SubjunctiveSingular σκευαγώγωμαι σκευαγώγῃ σκευαγώγηται
Dual σκευαγώγησθον σκευαγώγησθον
Plural σκευαγωγώμεθα σκευαγώγησθε σκευαγώγωνται
OptativeSingular σκευαγωγοίμην σκευαγώγοιο σκευαγώγοιτο
Dual σκευαγώγοισθον σκευαγωγοίσθην
Plural σκευαγωγοίμεθα σκευαγώγοισθε σκευαγώγοιντο
ImperativeSingular σκευαγώγου σκευαγωγεῖσθω
Dual σκευαγώγεισθον σκευαγωγεῖσθων
Plural σκευαγώγεισθε σκευαγωγεῖσθων, σκευαγωγεῖσθωσαν
Infinitive σκευαγώγεισθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
σκευαγωγουμενος σκευαγωγουμενου σκευαγωγουμενη σκευαγωγουμενης σκευαγωγουμενον σκευαγωγουμενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular σκευαγωγήσω σκευαγωγήσεις σκευαγωγήσει
Dual σκευαγωγήσετον σκευαγωγήσετον
Plural σκευαγωγήσομεν σκευαγωγήσετε σκευαγωγήσουσιν*
OptativeSingular σκευαγωγήσοιμι σκευαγωγήσοις σκευαγωγήσοι
Dual σκευαγωγήσοιτον σκευαγωγησοίτην
Plural σκευαγωγήσοιμεν σκευαγωγήσοιτε σκευαγωγήσοιεν
Infinitive σκευαγωγήσειν
Participle MasculineFeminineNeuter
σκευαγωγησων σκευαγωγησοντος σκευαγωγησουσα σκευαγωγησουσης σκευαγωγησον σκευαγωγησοντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular σκευαγωγήσομαι σκευαγωγήσει, σκευαγωγήσῃ σκευαγωγήσεται
Dual σκευαγωγήσεσθον σκευαγωγήσεσθον
Plural σκευαγωγησόμεθα σκευαγωγήσεσθε σκευαγωγήσονται
OptativeSingular σκευαγωγησοίμην σκευαγωγήσοιο σκευαγωγήσοιτο
Dual σκευαγωγήσοισθον σκευαγωγησοίσθην
Plural σκευαγωγησοίμεθα σκευαγωγήσοισθε σκευαγωγήσοιντο
Infinitive σκευαγωγήσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
σκευαγωγησομενος σκευαγωγησομενου σκευαγωγησομενη σκευαγωγησομενης σκευαγωγησομενον σκευαγωγησομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • τοὺσ μὲν Φωκέασ ἀπολέσθαι καὶ κατασκαφῆναι τὰσ πόλεισ αὐτῶν, ὑμᾶσ δ’ ἡσυχίαν ἀγαγόντασ καὶ τούτῳ πεισθέντασ μικρὸν ὕστερον σκευαγωγεῖν ἐκ τῶν ἀγρῶν, τοῦτον δὲ χρυσίον λαβεῖν, καὶ ἔτι πρὸσ τούτοισ τὴν μὲν ἀπέχθειαν τὴν πρὸσ Θηβαίουσ καὶ Θετταλοὺσ τῇ πόλει γενέσθαι, τὴν δὲ χάριν τὴν ὑπὲρ τῶν πεπραγμένων Φιλίππῳ. (Demosthenes, Speeches 11-20, 49:3)
  • τὸ δὲ μάλιστα ἐν ἀκμῇ τῶν Αἰτωλῶν ἐτράπετο ἐπὶ τὴν μετὰ τοῦ Ἀκιχωρίου στρατιάν, καὶ μάχησ μὲν οὐκ ἦρχον, ὁδευόντων δὲ ἐπέκειντο ἀεὶ τοῖσ ἐσχάτοισ ἁρπάζοντέσ τε τὰ τῶν σκευαγωγούντων καὶ αὐτοὺσ τοὺσ ἄνδρασ φονεύοντεσ· (Pausanias, Description of Greece, , chapter 22 21:3)

Synonyms

  1. to carry away goods and chattels

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION