θειασμός
Second declension Noun; Masculine
Transliteration:
Principal Part:
θειασμός
θειασμοῦ
Structure:
θειασμ
(Stem)
+
ος
(Ending)
Sense
- practice of divination
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ὄψεισ τε γὰρ οὐκ εἰωθυῖαι ἐφαίνοντο πολλοῖσ, καὶ φωναὶ ἠκούοντο οὐδενὸσ ὄντοσ τοῦ φθεγγομένου, γοναί τ’ ἀνθρώπων καὶ βοσκημάτων πολὺ ἐκ τοῦ κατὰ φύσιν ἐκβεβηκυῖαι εἰσ τὸ ἄπιστόν τε καὶ τερατῶδεσ ἐφέροντο, χρησμοί τ’ ᾔδοντο ἐν πολλοῖσ χωρίοισ, καὶ θειασμοῖσ κάτοχοι γυναῖκεσ οἰκτρὰσ ἐμαντεύοντο καὶ δεινὰσ τῇ πόλει τύχασ. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books VII-IX, book 7, chapter 68 2:2)
- πλάνοι γὰρ ἄνθρωποι καὶ ἀπατεῶνεσ προσχήματι θειασμοῦ νεωτερισμοὺσ καὶ μεταβολὰσ πραγματευόμενοι δαιμονᾶν τὸ πλῆθοσ ἔπειθον καὶ προῆγον εἰσ τὴν ἐρημίαν ὡσ ἐκεῖ τοῦ θεοῦ δείξοντοσ αὐτοῖσ σημεῖα ἐλευθερίασ. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 342:1)
- θειασμοί τε τοῖσ εἰρήνην ἀγαπῶσιν δύσφημοι, τοῖσ δὲ τὸν πόλεμον ἐξάψασιν ἐσχεδιάζοντο πρὸσ ἡδονήν, καὶ τὸ κατάστημα τῆσ πόλεωσ πρὶν ἐπελθεῖν Ῥωμαίουσ ἦν οἱο͂ν ἀπολουμένησ. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 814:1)
- κατηγορεῖν καὶ θειασμὸν διασύρειν τῶν ὀνειρωττόντων καὶ δαιμονώντων ἐν τοῖσ ὑπομνήμασιν· (Polybius, Histories, book 12, chapter 12b 1:1)
Synonyms
-
practice of divination
- Πύθων (of divination)
- θεῖον (the divinity)
- θεῖος (the brother of one's father or mother, uncle)