Ancient Greek-English Dictionary Language

εὐκατηγόρητος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: εὐκατηγόρητος εὐκατηγόρητον

Structure: εὐκατηγορητ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: kathgore/w

Sense

  1. easy to blame, open to accusation

Examples

  • ἀλλ’ οὐ γὰρ δὴ τὴν Ἀθηναίων εὐκατηγόρητον οὖσαν πόλιν νῦν ἥκομεν ἀποφανοῦντεσ ἐν εἰδόσιν, ὅσα ἀδικεῖ· (Dionysius of Halicarnassus, , chapter 482)
  • καὶ πρῶτον μὲν αὐτὸσ ἰδίᾳ τὰ γεγραμμένα διῆλθε, καὶ παρεσημήνατο τόπουσ τινὰσ εὐκατηγορήτουσ· (Plutarch, Antony, chapter 58 3:4)
  • καὶ τὰ μὲν ὑπισχνούμενοσ αὐτῷ συγκατασκευάσειν τῶν κατὰ τὴν Ἰλλυρίδα πραγμάτων, τὰ δὲ κατηγορῶν τῶν Αἰτωλῶν, ὄντων εὐκατηγορήτων, ῥᾳδίωσ ἔπεισε συγχωρεῖν τοῖσ παρακαλουμένοισ. (Polybius, Histories, book 4, chapter 29 3:1)

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION