Ancient Greek-English Dictionary Language

εὐβάστακτος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: εὐβάστακτος εὐβάστακτον

Structure: εὐβαστακτ (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. easy to carry or move

Examples

  • αἵ τε τῶν δυσφόρων καὶ δυσπαρακομίστων διαβρώσεισ καὶ διαιρέσεισ, ὅπωσ εὐβάστακτα πλείοσι γένηται. (Plutarch, De sollertia animalium, chapter, section 11 5:1)
  • τοιαῦτα δὲ τὰ εὐβάστακτα καὶ ἐν μικροῖσ τόποισ ἀφανιζόμενα. (Aristotle, Rhetoric, Book 1, chapter 12 34:1)
  • οὐ γὰρ εὐβάστακτον ἕκαστον τῶν κατὰ φύσιν ἀναγκαίων· (Aristotle, Politics, Book 1 116:3)
  • ὅσοι γὰρ δὴ στοῖχοι ἦσαν τῶν ἀναβαθμῶν, τοσαῦται καὶ μηχαναὶ ἦσαν, εἴτε καὶ τὴν αὐτὴν μηχανὴν ἐοῦσαν μίαν τε καὶ εὐβάστακτον μετεφόρεον ἐπὶ στοῖχον ἕκαστον, ὅκωσ τὸν λίθον ἐξέλοιεν· (Herodotus, The Histories, book 2, chapter 125 5:1)

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION