Ancient Greek-English Dictionary Language

πλεκτικός

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: πλεκτικός

Structure: πλεκτικ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: ple/kw

Sense

  1. of or occupied with plaiting
  2. entangling or interlacing

Examples

  • καὶ μὴν οὐδ’ ἡ τῶν οἰκήσεών γε συνυφὴ καὶ σύμπασα οἰκοδομία καὶ σκευῶν πάντων ἀπεργαστική, χαλκεία τε καὶ ἡ τῶν τεκτονικῶν καὶ πλαστικῶν καὶ πλεκτικῶν καὶ ἔτι συμπάντων ὀργάνων παρασκευή, δήμῳ τὸ πρόσφορον ἔχουσα, ἀλλ’ οὐκ ἐπ’ ἀρετῇ λεγομένη. (Plato, Hippias Major, Hippias Minor, Ion, Menexenus, Cleitophon, Timaeus, Critias, Minos, Epinomis, 15:4)
  • ] τὸν αἰῶνα, καὶ αἱ μὲν εἰσ μακρὰν ἀπ’ ἀλλήλων διιστάμεναι, αἱ δὲ αὐτοῦ τὸν παλμὸν ἴσχουσιν, ὅταν τύχωσι τῇ περιπλοκῇ κεκλειμέναι ἢ στεγαζόμενοι παρὰ τῶν πλεκτικῶν. (Diogenes Laertius, Lives of Eminent Philosophers, I, EPIKOUROS 43:3)

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION